Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, illetve javítsák azt. A testi, lelki és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy a csoportnak, képesnek kell lennie azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és/vagy megváltoztatni környezetét, adott esetben megküzdeni azzal. Az egészségfejlesztés nem csupán az egészségügy, hanem az egyén felelőssége is.

A WHO Ottawai Charta egészségdefiníciója által megfogalmazott a teljességre törekvő, holisztikus, társadalmi megközelítése képezi az egészségfejlesztés, a Health Promotion alapját.

Az egészségfejlesztés szemléletmódja

Az egészségfejlesztés, mint az angol neve „Health promotion” is mutatja, nem egyenlő az egészség neveléssel.  Míg az egészségnevelés csupán információ közlés és bővítés a magatartás változás érdekében, azzal szemben az egészségfejlesztés a fogalomból fakadóan egy folyamat, amely célzatossággal bír és egy komplett, szélesen értelmezett tevékenységi kör. Az egészségfejlesztés magába foglalja az egészségnevelést, továbbá kiterjed a megelőzésre, a szervezeti fejlesztésre, a közösségi fejlesztésre, a közérdekű intézkedésekre, egészséges környezettel kapcsolatos intézkedésekre és a gazdasági szabályozási tevékenységekre. Szintjei egyéni, csoportos, közösségi. Filozófiája az emberi képességek kiterjesztésének gondolata, a képessé tevés. 

Korábban az egészségfejlesztés egyik központi eleme a prevenció, a betegség megelőzése volt, az új szemlélet szerint a promóció, vagyis az egészség megőrzése.

A reziliencia vizsgálatokból (Hazai képviselője: Pikó Bettina) kiderült, hogy az egészség fenntartható akkor is, ha az egyénnek sok rizikó tényezője, ám sok protektív tényezője is van. Így alkották meg a reziliens személyiség fogalmát, aki védőfaktorokkal felvértezett személy. Napjainkban az egészségfejlesztésnek ez az új szemlélete. Ez az új megközelítés sokkal inkább az erőforrásokra, lehetőségekre, illetve az azokat akadályozó tényezőkre (rizikótényezők) fókuszál, semmint a probléma természetére.

Az egészséget nem célként kezeljük, hanem inkább erőforrásnak tekintjük.  Az egészségfejlesztés szervezeti (munkahelyi) szintjén ez különös jelentőséggel bír a munkaadói oldal szempontjából. A kutatások azt mutatják, hogy minden egyes, az egészségbe befektetett euró 3 euró hasznot hoz az adott szervezetnek.

Az Országos Egészségfejlesztő Kft. minden munkatársa elkötelezettje e szemléletnek, tehát célunk segíteni az embereket, hogy megismerjék és meghatározzák saját helyzetüket, lehetőségeiket, hogy dönteni tudjanak az egészségükkel kapcsolatban, és képesek legyenek a változtatások végrehajtására.

Az egészségfejlesztés e megközelítése épít a résztvevő kritikus gondolkodására, tudatosságára, mellyel megteremti a saját érték- és hiedelem rendszerét. Az emberek az önmagukkal kapcsolatos érzéseiket módosítják az önbizalom és az önbecsülés fejlesztése során. Tanulási tapasztalataikat felhasználják, ugyanis ez a felfogás arra ösztönzi a résztvevőket, hogy a már meglévő tapasztalataikat alkalmazzák.

Az embert szabad döntéshozónak tekintjük, aki aktívan gyakorol kontrollt saját sorsa felett.

Az egészségfejlesztésben az egészség nem egy statikus, hanem egy állandóan változó dinamikus egyensúlyi állapot, ahol nagy jelentősége van az egyén adaptációs képességének. Az egészséghez hozzátartozik a szociális és mentális jólét is.  

A fentiek figyelembevételével az Országos Egészségfejlesztő Kft. egészségfejlesztési programjait az edukáció, az egészségmagatartás változáson túl a rizikótényezők feltárására, valamint a felismerési és a döntési folyamatokhoz szükséges információk érthető átadására alapozzuk, mind a munkahelyi egészségfejlesztésben, mind az egyéni vagy csoportos egészségfejlesztésben.