Sokoldalúan, több szempontot figyelembe véve vizsgálták, vizsgálják a különböző eredetű elektromos, mágneses és elektromágneses terek hatását az ember egészségi állapotára vonatkozóan.

A WHO EMF Projektje segíteni kívánja a nemzeti hatóságokat az esetleges védelmi intézkedések bevezetésében és olyan határértékek megállapításában, amelyek megfelelő – lehetőleg kockázatanalízisre támaszkodó – egyensúlyt teremtenek a villamos technológia hasznai és lehetséges egészségi kockázatai között.

Az Országos Egészségfejlesztő Kft. a nem ionizáló, az extrém alacsony frekvenciájú elektromos és elektromágneses (50 Hz és 220V) sugárzással foglalkozik, mint az egészséget befolyásoló egyik környezeti hatással. Az említett sugárzások szinte minden modern lakásban és irodában, vagy munkahelyen  jelen lehetnek, ezért indokolt ezek mérése (épületbiológiai mérések), valamint az egészséget befolyásoló tényezőként kezelni őket.

Elektromos és elektromágneses erőtér

 Az elektromos áram által gerjesztett elektromos és mágneses tér

Az elektromos változó tér a váltakozó feszültség (220V és 50Hz – extrém alacsony frekvencia) hatására keletkezik, minden feszültség alatt álló berendezés, kábel, csatlakozóknál megtalálható, még akkor is, ha nem folyik rajtuk áram. Az elektromos tér erőssége függ a jelenlevő feszültség nagyságától és V/m -ben fejezzük ki.

Alacsonyfrekvenciás mágneses tér akkor keletkezik, ha áram folyik a bekapcsolt elektromos fogyasztókon és a vezetékeken. A mágneses térerősség függ az áram nagyságától, de függ az oda és visszavezető kábelek távolságától is (jó esetben a terek kioltják egymást), mértékegysége A/m. (1 A/m mágneses térerősség=1,26 uT mágneses indukciónak felel meg.) Hétköznapi forrásai a bekapcsolt elektromos berendezések, készülékekbe beépített illetve különálló transzformátorok, elektromos tekercsek, előtétfojtók, tápegységek, nagyfeszültségű vezetékek. Mivel adott villamos teljesítmény esetén kisebb feszültséghez nagyobb áram tartozik, a kisfeszültségű berendezések is meglehetősen nagy mágneses erőteret kelthetnek.

További forrása az épületekben a nem megfelelő földelés, elektromos hibák hatására víz, fűtési vezetékeken folyó kiegyenlítő áram. A változó mágneses tér áthatol a falakon, nagyon nehéz ellene védekezni. Ezért különösen kritikus a kívülről a nagyfeszültségű vezetékektől, transzformátor állomásoktól jövő mágneses tér. A transzformátor állomás feletti helységekben általában jelentős mágneses tér mérhető. A mágneses indukció nagysága a távolság növelésével négyzetesen csökken.

Az elektromágneses sugárzás vagy elektroszmog (EMF) alacsony frekvencián két összetevővel rendelkezik, úgymint mágneses és elektromos mezővel. Az elektroszmog, elektromágneses erőtér magasabb frekvencián már nem válik ketté, ebben a tartományban már rádiófrekvenciákról (RF), rádióhullámokról – melyeket vezeték nélküli kommunikációs célokat szolgáló eszközök generálnak – még följebb mozdulva, különböző felhasználású mikrohullámokról beszélhetünk.

Az elektroszmog, az elektromos és mágneses mezők a normális érzékszervi észlelés számára bár láthatatlanok, de nagyon is léteznek, és épített környezetünkben mindenhol jelen vannak.

Ezek a környezeti hatások azt a problémát okozzák, hogy az elmúlt 50-80 év technikai és technológiai fejlődését az emberi szervezet nem tudta lekövetni és nagyon úgy tűnik, hogy károsan hatnak.

Elektroszmoggal szembeni (túl) érzékenység, egészségügyi hatások, biológiai következtetések.

Amennyiben az emberi test elektromos térben tartózkodik, akkor, mint egy antenna felveszi az elektromos teret és feszültség alá kerül. Az elektromos tér áramot indukál az emberben, amelyet áramsűrűséggel (mA/m2) írnak le. Ez a szervezet számára egy folyamatos stressz szituációt jelent, megzavarja a szervezet természetes folyamatait. A hosszabb ideje elektromos térnek kitett embernél a következő tünetek léphetnek fel:

Egyértelmű, hogy az ember a technikai civilizáció létezésének rövid időszaka alatt nem szokhatott hozzá környezetének, „élőhelyének” az elektroszmog következtében előállott radikális megváltozásához. Ez a sugárözön, amiben él, nem természetes közege és biológiai értelemben vett életéhez ezekre az energiákra nincs is szüksége. Amire viszont szüksége van, az az, hogy a természeteshez közeli állapotban tudjon létezni, minél kevesebb elektroszmog szennyezést szenvedjen el. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a természetellenes életkörülményeknek vannak mind rövid, mind hosszú távú egészségügyi következményei. Ezek annál kevésbé súlyosak, minél jobban közelítjük a természetes állapotot, és minél hatékonyabban védekezünk az elektroszmog károsító hatásaival szemben. Minél kisebb a kitettségünk az elektromágneses sugárzásnak, annál jobbak az esélyeink. Milyen szimptómái vannak az elektromágneses sugárzásra való érzékenységnek:

Rövid távú hatások

  • Neurológiai: fejfájás, szédülés, hányinger, koncentrálási nehézség, emlékezetkiesés, ingerlékenység, depresszió, szorongás, álmatlanság, fáradtság, gyengeség, remegés, izomgörcsök, zsibbadás, bizsergés, megváltozott reflexek, izom-és ízületi fájdalom, láb / lábfej fájdalom “Influenzaszerű” tünetek, láz. További súlyos következmények közé tartoznak a görcsök, bénulás, pszichózis és a szélütés.
  • Szívbetegségek: szívdobogás, ritmuszavarok, fájdalom vagy nyomásérzés a mellkasban, alacsony vagy magas vérnyomás, lassú vagy gyors szívverés, légszomj.
  • Légző rendszeri: arcüreggyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás, asztma.
  • Dermatológiai: bőrkiütés, bőrgyulladás, viszketés, égő érzés, arc kipirulás.
  • Szemészeti: fájdalom vagy égő érzés a szemben, a nyomásérzés a szem mögött, romló látás, úszkáló homályok, szürke hályog.
  • Egyéb: emésztési zavarok, hasi fájdalom, pajzsmirigy problémák, petefészek-fájdalom, a szárazság ajkaknál, a nyelvnél, szájnál, szemnél, nagy szomjúság, kiszáradás, orrvérzés, belső vérzés, megváltozott cukor anyagcsere, immun rendellenességek, hajhullás, fájdalom a fogakban, a tömések környékén, romlott, csökkent szaglás, fülcsengés.

Hosszú távú hatások

Felnőtt kori rák, a daganatok, a gyermekkori leukémia, a mellrák, a DNS-ág törés, abnormális sejt szétválás, idegkárosodás, MS (SM), ALS, Alzheimer-és Parkinson-betegség, agyi károsodás, a melatonin  szint csökkenése, vetélés, stb.

Biológiai mechanizmusok

  • Neurológiai kölcsönhatások: König (1974) és Wever (1974) bizonyította, hogy az elektroszmog, itt az extrém alacsony frekvenciás elektromágneses sugárzás (ELF-EMF) már nagyon kis intenzitás mellett is befolyásolja az agyműködést. Blackman (1990) arra a következtetésre jutott, hogy kétségbevonhatatlan, hogy az elektromágneses sugárzás megváltoztatja sejtek kalcium-ion homeosztázisát, már 0.08 µW/cm2 , mágneses tér esetén is – Schwartz at al. (1990).
  • Kromoszóma torzulások: Tizennégy tanulmány számol be arról, hogy az elektroszmog, elektromágneses sugárzás ( itt.RF/MW)  jelentősen károsítja a kromoszómákat.   Heller és Teixeira-pinto(1959), Tonascia és Tonascia (1996), Sagripanti és Swicord (1986), Garaj-Vrhovac at al. (1990, 1991, 1992, 1993, 1998), Maes at al. (1993), Timchenko és Ianchevskaia (1995), Balode (1996), Haider at al. (1994), Vijayalaxmi at al. (1997), Tice, kampó és McRee (1999).
  • DNS szál törés: Négy független laboratórium figyelt meg jelentős DNS károsodást – kettő közülük a mobiltelefonokkal összefüggésben – 1 µ W/cm2 elektromágneses sugárzás hatására létrejönni. Phillips at al. (1998). Lai és Singh (1995, 1996, 1997), Sarkar, Ali és Behari (1994), Verschave at al. (1994).
  • Sejtek neoplasztikus (degeneratív) átalakítása: Balcer-Kubiczek és Harrison (1991) a mikrohullámú sugárzás hatásának kitett sejtekben talált az átalakulásra vonatkozó bizonyítékot.
  • Oncogén aktivitás: Két laboratórium is kimutatja, hogy mobil telefon elektromágneses sugárzása jelentősen megváltoztatja proto oncogén aktivitást.  Ivaschuk at al. (1997) és Goswami at al. (1999).
  • Melatonin csökkenés: Tizennégy tanulmány számol be arról, hogy az elektromágneses sugárzás az extrém alacsony frekvenciáktól (tipikusan 50 Hz) a teljes spektrumban a magas rádiófrekvenciákig bezárólag csökkenti a melatonin (pl.:alvás-ébrenlét szabályozása) termelődését. Az extrém alacsony frekvenciás elektromágneses sugárzásnak (ELF) kitett személyekre vonatkozó tanulmányok egyértelműen jelentős kockázati tényezőnek tekintik a melatonin szint csökkenését. Wilson at al. (1990), Graham at al. (1994), Fa at al. (1998), Karasek at al. (1998), és Bruch at al. (1997, 1998, 1999a), Juutilainen at al. (2000) és Graham at al. (2000); Pfluger at al. (1996)(16.7 Hz) és földmágneses tevékenység, Bruch at al. (1999).
  • Az immunrendszer meggyengülése az elektroszmog, elektromágneses tér hatására: A kutatók összefüggést találtak az immunrendszer meggyengülése és az elektroszmog, elektromágneses tér hatására bekövetkező kálcium-ion szivárgás, Walleczek (1992) és a csökkent melatonin termelés között. Reiter és Robinson (1995). Cossarizza at al. (1993) rámutatott, hogy extrém alacsony frekvenciás elektromágneses mezők emelték a spontán és PHA és TPA- által indukált  interleukin-1 és IL-6 termelést a perifériás vérkeringés területein. A mikrohullámú sugárzás hatásának kitett patkányok esetében jelentős csökkenést találtak a természetes ölő sejtek aktivitásában (NK sejtek), Nakamura at al. (1997). Quan at al. (1992) kimutatta, hogy a mikrohullámú sütőben melegített anyatej sokkal kevésbé véd az “E “coli baktériumokkal szemben, mint a hagyományos módon melegített tejek.   Dmoch és Moszczynski (1998) úgy találták, hogy a mikrohullámú sugárzás hatásának kitett munkások szervezetében csökkent az ölő sejtek száma és egyúttal kisebb T-helper/T-suspessor arány volt tapasztalható. Moszczynski et al. (1999) emelkedett IgG és IgA  szinteket és csökkent lymphocita és T8 sejt számot figyelt meg digitális RF jelekkel dolgozó munkások esetében.

Ez a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, mégis egy átfogó, meggyőző és megdönthetetlen bizonyíték halmaznak tekinthető arra vonatkozóan, hogy az elektroszmog, az elektromágneses sugárzás: genotoxikus és károsítja a kromoszómákat. Ha mindezt párosítjuk a rák kialakulásának epidemiológiai bizonyítékaival,  még megkerülhetetlenebb  a következtetés, hogy az elektroszmog, az elektromágneses sugárzás, mivel károsítja a kromoszómákat: rákkeltő és teratogenicus.

Az elektroszmog emberi szervezetre gyakorolt hatása alvás alatt

Az elektromágneses sugárzások külső ritmizáló jelként hatnak az élő szervezetre, az agyműködést, a légzést, a szívritmust és a vérkeringést befolyásolhatja, a vér fizikai összetételét megváltoztathatja, a sejtek információcseréjét és ezáltal magát az osztódási folyamatot is megzavarhatja. Az elektroszmog által érintett területen nem ajánlatos folyamatosan  aludni, vagy huzamosabb ideig ott tartózkodni, ha a térerő meghalad egy bizonyos értéket. Fontos, hogy legalább az alvás helyén még viszonylag kisebb intenzitású elektromágneses sugárzás esetén se kerüljön az ember feje ilyen zónába! Az eddig szerzett gyakorlati tapasztalatok is megerősítik a fentebb ismertetett észrevételeket.

Az extrém alacsony frekvenciás elektromos és mágneses terek mérési lehetőségei

A mérés itt is műszerrel történik. Különös tekintettel érdemes mérni a hálószobákat, vagy ahol jelentős időt töltünk el (pl.:munkahely) és a szervezet testfeszültsége jelentősen meg tud emelkedni. Ebből adódóan két részre osztható a mérés. Az egyik közvetlenül a környezet elektromos és mágneses erőterét méri, a másik pedig a szervezet testfeszültségét. A sejtek normális működése 40-70 millivolt, osztódáskor 20 millivolt. Sajnos a mérési tapasztalatok nagyon rossz képet mutatnak. Inkább előfordul a több száz millivoltos testfeszültség.