A környezet és az életmód jelentősége

Marc Lalonde kanadai egészségügyi és népjóléti miniszter 1974-ben közreadott egy kiadványt  „A kanadaiak egészségi állapotának új távlata” címmel. A kiadvány legfontosabb mondanivalója az volt, hogy a környezet (strukturális megközelítés) és az emberi magatartás (életmód-megközelítés) jobbítása, a megbetegedés és idő előtti halálozás jelentős csökkenését eredményezné. Továbbá az, hogy az egészségmegőrzésben a környezeti és szociális tényezők nagyobb szerepet játszanak, mint az egészségügy!
A beszámoló hatására a kanadai kormány politikáját megváltoztatva a betegségek kezeléséről, azok megelőzésére, s végső soron az egészség előmozdítására helyezte át a hangsúlyt. A Lalonde-beszámoló sokak meggyőződését tükrözte, akik az egészség orvosi megközelítését túlságosan szűklátókörűnek ítélték. Nem szabad elválasztani a testet a lélektől, a betegséget a betegtől, és az embert attól a környezettől (pl. munkahelyi, otthoni) attól a társadalomtól, ahol él. Míg az orvosi modell gyökerei a tudományos magyarázatokra koncentráltak, figyelmen kívül hagyták azokat az összetettebb társadalmi kérdéseket, amelyekkel az egyénnek meg kellett küzdenie. A Lalonde riport új irányelvei és a még újabb törekvések igazán nagy nyilvánosságot csak kilenc évvel később kaptak, az 1986-os Ottawai Chartán.

A szakirodalom egységesen ezt a dokumentumot tartja a legmeghatározóbbnak az egészségfejlesztés szemléletének szempontjából, hiszen a WHO (World Health Organization) hivatalosan itt hirdette meg először az Egészségfejlesztési Programot (Health Promotion Program).

Az életmód önmagában is befolyásolja az egészséget, azonban az életmódra is hatással van az emberi szervezet működése. Kutatásaink alapján erősebben hat, vagy hathat az életmódra az emberi szervezet működése, mint ahogyan ezt a közhiedelemben és a szakmai körökben eddig gondolták. Ezért az életmóddal kapcsolatos programjainkat olyan információ átadásra és bővítésre alapozzuk, mellyel az egyén képessé válik szervezetének működését pozitív irányba befolyásolni. A befolyásolás fő eleme az emberi szervezet belső miliőjének mikrobiológiai egyensúlya, mely a táplálkozáson keresztül valósul meg, amely kiegészül a higiénével, a mentálhigiénével, a mozgással és az egészségkárosító magatartások befolyásolásával.

A víz élettani jelentősége

A víz szervezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme, élettani szerepe rendkívül kiemelkedő jelentőségű az emberi szervezet számára. Elengedhetetlen a vérkeringésben, a vérnyomásban, a vérösszetételben, a hőszabályozásban, a tápanyagok oldásban, felszívódásban, a szállításban, a méregtelenítésben és salaktalanításban, az információ átadásban stb…. Naponta 2,4 liter víz távozik a szervezetünkből, amit pótolni kell. Aki folyamatos idő- és teljesítménykényszer alatt dolgozik, annak figyelnie kell a bevitt víz mennyiségére, mert nem mindegy hogy mit, mikor, hogyan és mennyit iszik. A felnőtt személy napi folyadékszükséglete 1,5-2 l.

A helyes vagy helytelen életmód másik generális része a mozgás. Az ősi kultúrák egészségfilozófiája feltételezi a mozgást, életük szerves része volt, elősegítve a pozitív élettani folyamatokat és magát az egészséget.  Ennek örökségét még ma is láthatjuk pl. a Japán egészségmagatartásban, munkakultúrában.  A Japánok átlagos életkora 82 év.

A munkahelyeken teret kell adni olyan mozgásformáknak, lehetőségeknek, amelyek a vállalati életben integráltan tudnak működni.

Higiéné

  • Védőhatás – A szervezet védelme kórokozóktól, környezeti hatásoktól.
  • Hőszabályozás – Testhőmérséklet szabályozása – öltözködés
  • Intim higiéné – mikrobiológiai egyensúly, toalett higiéné, verejték kiválasztás.

Az életmód befolyásolásának folyamata

  • Táplálkozási ismeretek bővítése, személyre szabott táplálkozási terv készítése, táplálkozási konzultáció
  • Fizikális terheléses és nyugalmi állapotfelmérés, fittségi tesztek, személyre szabott edzésterv és csoportos tréningek
  • Higiénés előadás, bemutató
  • Prezentációk a víz testet, lelket befolyásoló hatásáról