Gyógymódok

Néhány komplementer gyógymód

A tibeti orvoslási rendszer

A tibetiek a betegség okát a tudatlanságban, másképpen a három fő bűnben nevezik meg. Ezek: a vágy, a harag és a tompultság.

Három életnedvet különböztetnek meg. Ezek: Mkhrisz-Pa (epe), a Rlung (szél), Bad-Kan (nyálka). Az életnedvek összhangjának felborulását a három főbűn idézi elő.  A vágy felborítja a szelet, a harag felborítja az epét és a tompultság felborítja a nyálkát az emberi szervezetben.

Elméletük szerint a világegyetem öt alapelemből épül fel. 1. sa (Föld), 2. chu (Víz), 3. me (Tűz), 4. Rlung (Szél), 5. Nam-mkha (Tér / Űr).

Bár mind az öt alapelem felelős minden szöveti sejt képződéséért, minden elemnek megvan a maga sajátos hatása:

1. A sa az izomszövetek, csontok, az orr és a szaglás kialakulásában játszik szerepet

2. A chu felelős a vér, a testnedvek, a nyelv és az ízlelés kialakulásáért

3. A me felelős a testhőmérsékletért, az arcszínért, a szemekért és a látásért

4. A rlung a légzést, a bőrt és a tapintást irányítja

5. nam-mkha a testüregekért, a fülekért és a hallás képességéért felelős

A három alap energia:

1. Rlung (szél) áthatja a testet és a pszichikumot az egyén élet energiájának a része. A test azon alapenergiája, amely a levegő elem természetét testesíti meg. Viharos, könnyű, hideg, szövevényes, nehéz és változékony a jellemzője.  A szél felelős a fizikai és a mentális tevékenységekért, a légzésért, a vizelésért, az arcért, a magzatért, a menstruációért, a nyálelválasztásért, a böfögésért, a beszédért, az érzékszervek tisztaságáért. Az életet fenntartja azzal, hogy közvetítőként működik a test és a szellem között.

2. Tripa (hő) alapvetően a tűz természetével bír. Olajosként, élesként, forróként, világosként, rossz szagúként, hashajtóként és folyékonyként jellemzik. Felelős az éhségért, szomjúságért, az emésztésért és a feldolgozásért, elősegíti a testhőt, a test színének fényt ad, biztosítja a bátorságot és az elszántságot.

3. Bad-kan (nyálka) természetében hideg, és olajosként, hűvösként, nehézként, tompaként, szilárdként és ragadósként jellemzik. Bad-Kan felelős a test keménységéért, az ízületekért a szellem stabilitásáért, segíti az alvást,  ez biztosítja a türelmet.

Egy egészséges test a Sowa rigpa magában foglalja, ezeknek az osztályoknak a megfelelő egyensúlyát, így például a három életnedv egyensúlyát stb… Ha ez az egyensúly teljesül, akkor a testet egészségesnek mondhatjuk, vagyis szabadnak a pszicho-fiziológiai rendellenességektől, míg ezen energiák terén az egyensúly felborulása rendellenes állapotot, vagy betegséget okoz.

Ayurvedikus orvoslási rendszer

A véda szó jelentése tudás. A Védák a hinduizmus szanszkrit nyelvű szent iratai, amely a védikus tanokat tartalmazzák. 

A Védák eredetileg három gyűjteményből álltak, az egyik a Rigvéda, ami az istenekhez szóló himnuszokat tartalmazza, a Jadzsurvéda a rítusok szabályait fogalmazza meg, a Számavéda leginkább a zenék és énekek tudományával foglalkozik. Az idők folyamán bővült a védikus tan az Atharvavédával, ami mágikus szövegeket tartalmaz és a démoni erők ártó szándékát tanítja elhárítani. Az Atharvavéda része a Vaszativéda és az Ajurvéda. Ugyancsak későbbre datálható a Brahmanák és az Áranjakák, amikben az univerzumra vonatkozó elmélkedések találhatóak, egyfajta védikus magyarázat. 

A vádák legfontosabb tanítása, hogy az anyagi test és a jelen világ átmeneti, nem úgy a lélek, mely örök.

Az Ayurveda két szanszkrit szóból áll, az egyik az Ayus, melynek jelentése élet és egészség, a másik a már említett véda a tudás, tudni jelentéssel.  Így az Ayurveda jelentése az életről szóló tudás, avagy mit kell tudni az egészségről. Az Ayurvédában megtalálhatjuk a tibetiek holisztikus orvostudományát, egyfajta orvosi irodalmat és a mindenre kiterjedő életmódrendszert. Foglalkozik a test és a lélek állapotával, az ember a mindenséggel kapcsolatos viszonyrendszerével. A több ezer éves tapasztalaton alapuló orvoslási rendszer, tartalmazza a heveny és krónikus gyógyítást, a megelőzést, a diagnosztizálást, műtéteket, egyéb beavatkozásokat, gyógyszereket, gyógyító készítmények receptjeit, gyakorlati praktikákat, életvezetési tanácsokat. Holisztikus szemléletével az embert a maga testi, lelki és szellemi valójában értelmezi és gyógyítja, de ezen is túlmutat, még ennél is okosabb és fejlettebb, mert az egyént nem önmagába szemléli, hanem a kozmosz részeként kezeli. Rendszerének egyik alap gondolata, hogy az emberi élet az egyén és a környezete közötti információ és energia csere. Azt vallja, hogy az emberek különbözőek és bizonyos testi-lelki típusokba un. dosákba taroznak. A dosáknak megfelelően lehet felállítani a terápiát, a megelőzési és méregtelenítési módszereket a táplálkozást stb…

A hagyományos kínai orvoslási filozófia

A HKO (Hagyományos Kínai Orvoslás) egészségképe szerint a kulcsfogalom az egyensúly, amelyet az anyag, energia és szellem harmonikus együttműködése hoz létre. Bármely szinten létrejövő működészavar diszharmóniát, egyensúlyvesztést okoz, amely az egész szervezetet érinti. A diszharmónia legfőbb forrásainak a “hat ártalmas hatást” (szél, hideg, tűz, nedvesség, szárazság, nyári forróság) és a hét érzelmet (öröm, harag, szomorúság, aggodalom, tépelődés, félelem és ijedtség) tekinti. A megoldásokat is az ember egészére szabja, szelíd, holisztikus módszerekkel orvosolja a problémát.

1. Alapfogalmak

 1.1 Jin-Jang ellentétpár

A pár egyensúlyi állapota felel meg a harmoniának. Az egyensúly a folytonos átalakulások függvényében marad többé-kevésbé kiegyenlített. A HKO, amikor kialakít egy betegség képet vagy –modellt, a különféle jeleket, elképzeléseket nem egymásból eredezteti mechanikus ok-okozati sort követve, hanem egymás mellé teszi azokat. A keleti ember számára a dolgok szüntelen változásainak hajtóereje a belsejükben zajló ciklusos dinamika, s számukra a teljes metafizikai kép érzékelése a lényeges.

A jin-jang ellentétpárok

1.2 Az alapvető szubsztanciák

Az anyag és a mozgás kapcsolatrendszerében már megjelenik az anyag és az energia fogalma is amelyeknek egymással való kapcsolata, átalakulásuk, egymásra való hatásuk modern megfogalmazása már ismerős (A. Einstein, Max Planck, Heisenberg) munkáiból, mint a relativitáselmélet, kvantumelmélet és a bizonytalansági elmélet.

Qi

Összefoglaló energetikai gyűjtőfogalom, amely tartalmazza a változó anyagot, a minden szerves és szervetlen felépítőt, ugyanakkor az életerőt is megtestesíti. Az anyag és mozgás között nincs különbség, hiszen egy bizonyos energia materializálódhat, ugyanakkor az anyag energiává való alakulásának határpontja is ismeretes. A Qi pusztán a funkcióival értelmezhető.

 A vér

  Feladta a test táplálása, nedvesítése. A HKO nem tesz lényeges különbséget a véredények és a csatornák között, ezért a vér útját hol csatornákban, hol a véredényekben jelöli.

A Jing

   A Jing (Esszencia) az a minden élet alapját alkotó anyag, amelynek egy része a szülőktől öröklött, más része a születés utánról való. A születés utáni Jing a megemésztett táplálék megtisztult részéből ered. E kettő együttesen alkotja a teljes Jinget, amely az emberi élet folyamán nem növekszik, csak fogy. Más szóval a Jing az az anyag, ami a szervezetet a fejlődés lehetőségével telíti a fogamzástól az elmúlásig.

A jang

  A jang jelentése: ég, világos, megtermékenyítő, erő, férfi, energia, mozgás, változás, nappal, meleg, tavasz-nyár, Nap, idő. Jin és jang kölcsönösen feltételezi, létrehozzák és korlátozzák egymást, egymásba örökösen átalakulnak, megadva ezzel a természet dinamikáját.

 A Shen

  A Shen a lélek (vitalitás), amely csakis a Jing-el és a Qi-vel együtt létezik. Megszabja viselkedést, a jellemet, a gondolkodást, az egyéni reakciókat, vagyis az egyik egyént a másiktól megkülönböztető személyes tudatot.

A Folyadékok

Ide tartozik vért kivéve minden folyadék a verejték, a nyál, a gyomornedv, a vizelet és a többi, a szervezet által kiválasztott nedv. Szerepük a szervezet kötő- és támasztószöveteinek nedvesen tartása. A vér és a folyadékok a szervezet egységes víztereinek (folyadékrendszerének) elemei.

1.3  Az öt fázis tana

  A makro- és mikrokozmosz jelenségeit, az élővilág fejlődési stádiumait, az ember szerveinek egymásra hatását szemléletesen magyarázza meg az öt fázis vagy öt elem (változás) tana. A fázisok elemeknek is tekinthetők, de jelentésüket inkább minőségeknek kell értelmezni. 

Az öt fázis kapcsolatrendszere

1.4  A hat ártalmas hatás

  A káros klimatikus jelenségekhez tartozik a Szél, a Hideg, a Tűz vagy forróság (egymás fokozatai), a Nedvesség, a Szárazság és a Nyári forróság. E külső és belső „ártalmas hatások” természetes események, de kórossá válnak, ha szervezetnek nem megfelelő a vele való kapcsolata, ez pedig egyensúlyvesztésnél bekövetkezik.

1.5  A hét érzelem

Az érzelmek kitüntetett fontosságúak az egyén életében, hiszen a pozitív értelmezések építenek, a negatívak rombolnak. A jin-jang egyensúly szerint a túl sok öröm is káros lehet. Az érzelmek egyensúly bomlása kóros szervi elváltozásokhoz vezethetnek. Az érzelmek: harag, öröm, szomorúság, aggodalom, töprengés, őrlődés, félelem, ijedtség. Érdekes itt megjegyezni, a magyar nyelv szépségét, mi szerint is a félelem megbetegít. A FÉL ELEM, azaz valamelyik elemből nincs meg a megfelelő rész, így bomlik az egyensúly és bekövetkezik a betegség.

2.  Fázisok és szervek – anatómia és élettan

Az egyes fázisokhoz szervek is tartoznak, mégpedig a jin-jang páros vonatkozásában, amelyeknek egymással és az alapvető szubsztanciákkal harmóniában kell működniük. Ez a harmónia összefoglalható olyan zavartalan testi működési funkciókban, mint a tárolás-elosztás, megőrzés-átalakítás, felszívódás-kiválasztás, felszállás-lesüllyedés, aktiválás-lecsendesedés.

Amikor diszharmonikus működésről beszélünk, akkor a kínai orvos a működési dinamika visszaállítására törekszik, ellentétben a nyugati szemlélet fókuszában álló anatómiai, kémiai történések analízisével. Ez a magyarázata annak, hogy a HKO-ban nem találjuk meg a szervek leírását az általunk megszokott anatómiai, élettani, kórélettani megvilágításban.

2.1  A jin és a jang szervek

  A HKO nem ismeri a hormonokat, de tény, hogy az egyes akupunktúrás pontok ingerlésével hormonális hatások érhetők el. A létezés anyagi alapját a Jinget a Vesék tárolják. A Jin azaz örökítő anyag, amely a születés előtti időtől (fogamzás) a halálig felelős az élet folyamataiért. Ez a genetikai információhordozás megfogalmazása több ezer évvel ezelőtt! A létezés anyagi alapja ez, amely a modern orvosi terminológiában teljesen megfelel a mellékvese ismert funkcióinak (Sellye-féle adaptációs mechanizmus).

2.2  A csatornák

  A csatornák, amelyeket sokszor tévesen meridiánnak szoktak fordítani, olyan speciális úthálózat részei, amely a Qi és a Vér számára biztosítja a lehetőséget, hogy eljusson a szervezet minden részébe. A hálózat vezetékei, a csatornák a szervezet felszínét (külsőt) kötik össze a szervekkel (belsővel). A pontok a csatornák „felbukkanásai” a bőr felszínén, s e pontok virtuális feltűzéseiből rajzolódik ki a háló, a csatornák összefüggő hálózata.

Csatorna=a szerv (élettana)+a szervek tünetei, kórmintái+a csatorna tüneteinek összessége.

A HKO 12 fő csatornáján 361 pont található, azonban az évezredek során egyéb járulékos pontok csatlakoztak, külön a mikrorendszerek megismerésével. Mikrorendszerek a fül, a skalp, az arc, a száj, az orr, a kéz, a talp.

1.  A gyógyítás menete

3.1  A vizsgálat

A vizsgálat négy szakasza:

·  a megtekintés,

·  a kikérdezés,

·  a hallás-szaglás és

·  a tapintás.

A megtekintés lényegében a páciens alkatának, megjelenésének általános és lokalizált szemrevételezése.

A kikérdezés a panaszok megjelenését, fejlődésének körülményeit és az ezzel kapcsolatos diszharmóniát felöleli igen részletes, szervenkénti csoportosított és irányított kérdések formájában.

A hallás-szaglás alapján történő vizsgálat kiterjed a páciens hangjának, egyéb hangtani jelenségek pl. szuszogás, sípolás, stb., valamint a páciens közelében észlelt szagok, illatok minőségének vizsgálatára.

A tapintás a bőr nedvességét, szárazságát, a belső szerveket, végtagokat, hasat, esetleges folyadékfelhalmozódást segít megismerni a vizsgálatot végzőnek. Fontos része a pulzus vizsgálata, amely sokkal több minőségi és mennyiségi jelet tartalmaz a HKO-ban, mint a nyugati medicina gyakorlatában. Ezeken kívül még az akupunktúrás pontok vizsgálata van még hátra, melyek nyomására érzett fájdalom belső diszharmóniára utal.

3.2  A diagnózis

   A fenti négy vizsgáló elv alapján kapott információtömeg, valamint a HKO alapelveinek összevetéséből körvonalazódik az a kórminta vagy diszharmonikus kép, amelynek kezelése a HKO célja. Az ún. Nyolc Törvény segítségével egyszerűbbé válik egy-egy diszharmonikus egyensúlyvesztés tüneteinek a csoportosítása. Ehhez a Qi, a szerves folyadékok és a szervek kórtana is hozzájárul, a külső káros faktorokkal együtt.

3.3  A kezelés

A HKO rendszerében a kezelés igen gyakran az akupunktúrás pontok közvetlen stimulációjával történik. A pontok stimulációjának technikái:

·  szúrás (akupunktúra)

·  pontmasszázs (akupresszúra)

·  moxibustio

·  köpölyözés

·  elektromos ingerlés (elektroakupunktúra)

·  mágneses transzkután elektromos stimuláció

·  ultrahangos pontstimuláció

·  szoftlézersugár

·  tartós akupunktúrás hatás elérésére szálbeültetéses technika (felszívódó)

3.4  A gyógynövények szerepe

  Az i. e. III. évezred óta gyűjtötték gyógyszerkönyvekbe a sok receptet. Mintegy 60000 recept közül igen nagy az elérhető és használható receptek száma. A gyógynövények elegyéből tinktúra, tea, főzet, borogatás készülhet, ritkábban por alakban is használják. A kórképnek megfelelő összeállítás olykor előnybe kerül az akupunktúrás kezeléssel szemben.

3.5  A kínai légzésterápia Qi Gong

  A meditatív, preventív célú gyakorlatokat a régi mesterek, remeték tanítás útján hagyományozták utódaikra. Noha ez vallási keretek között történt, a Qi Gong mégis az egészség megtartásának, megőrzésének, hovatovább a betegségekkel szembeni ellenállás fokozódásának, az egyén fizikai és pszichikai megerősítésének, edzettségének lett fontos alapja.

3.6  A dietétika

  A megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékkal megelőzhető a betegség. Azonban nagy jelentőséggel bír a krónikus állapotokban is, akár önálló terápiaként is.

Felhasznált irodalom:

Dr. Rideg Sándor – Rideg Róbert / A kínai orvoslás vezérfonala / Lectum kiadó 2006Dr. Hegyi Gabriella / Természetes Gyógymódok K.u.K. Kiadó Budapest 1999  Carl-Hermpen / Akupunktúra / Atheneaum 2000 kiadó 1995  Dr. Oravecz Márk / A Hagyományos Kínai Orvoslás klinikai hatásossága / www.aleph.hu/~motesz/docs/OraveczMark.pdf / letöltés ideje: 2012.04.01.

Reflexológia:

A reflexológia maga az egészséget megtartó életerők tudatos, célirányos serkentése ujjnyomással a talpi reflexterületeken, meghatározott zónára, fájdalomküszöb alatt, az idő figyelembevételével. Egyaránt alkalmazható prevencióként, orvosi kezelés kiegészítéseként, valamint rehabilitáció esetén.
Az emberi szervezet mindig az egyensúlyi állapot megteremtésére törekszik, azonban ha bármilyen zavar támad, akkor az a mikróterületeken – így a talpon is – jelzés formájában megjelenik rövid időn belül.
Gyökerei visszavezethetőek Kínába, Indiába, Egyiptomba, Mezopotámiába, de az ősi maya, azték, inka civilizációkban is használták már. Az első hiteles adat Egyiptomból származik, a VI. dinasztia korából, Kr.e.2330-ból: Saqqarában Ankmahor orvosnál látható egy falfestmény, mely a láb és kézmasszázs fogásait ábrázolja. Kínában Vang Vej orvosi tevékenysége bizonyíték a reflexológia használatára, aki a Kr.e.IV.században akupunktúrás kezelés után alkalmazott hüvelykujjnyomásos módszert a talpon.
A reflexológia egyszerűbb formája Európában a XIV. században már ismeretes. Néhány nagy név, akik a reflexológiát népszerűsítették és kutatták, alkalmazták: Dr. V.H. Fitzgerald, Dr. Joe Shelby Riley, Dr. Amassian, Hanne Marguart, valamint Hedy Masafret. A reflexológia magyarországi kialakulásának képviselői a teljesség igénye nélkül: Lechner Károly, Szabó Lajos atya, Dr. Oláh Andor, Bánszky Judit, Dr. Tamasi József, Dr. Mótusz János, Dr. Palágyi Jolanda, Zolnay Antal, Dr. Csikai Erzsébet, Nagyné Halász Anna.

A reflexzóna masszázs az öngyógyító életerők folyamatos serkentése. Ha valahol felborult az egyensúly, illetve az életerők működése csökkent, azt a szervezet a test különböző pontjain  így a talpon  is jelzi. Ennek az egyensúlyzavarnak az oka több minden lehet, például helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, kevés folyadékbevitel, stb. A masszázs alkalmával a nyomás hatására reflexet váltunk ki a belső szervekben. Az inger hatására impulzus jön létre, amely eljut a központi idegrendszerbe és ezzel egy időben az adott szervhez is. Addig történik ez az oda-vissza jelzés a központi -, a vegetatív idegrendszeren és a szervekben, amíg az egyensúly helyreáll. Az egész szervezetben rezgésszinten minőségi változás jön létre, melynek eredménye, hogy beindul a szervezet öngyógyító mechanizmusa.

A reflexológia élettani hatásai:
• idegrendszeri hatás: a reflexhatás segítségével, az idegvégződések    stimulációján keresztül az idegi szabályozásban eredmény érhető el
• fájdalomcsillapítás
• keringést befolyásoló hatás
• nyirokkeringést, immunrendszert befolyásoló hatás
• belső elválasztású mirigyek egyensúlyban tartása = endokrin hatás :    alulműködés esetén serkenti, túlműködésnél csökkenti a biokémiai anyagok vérbe    jutását
• méregtelenítés
• feszültségoldó hatás
• harmonizáló hatás

Természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy vannak olyan állapotok, amikor tilos a reflexológiai kezelést alkalmazni, úgy mint:
• agyvérzés, agyrázkódás, infarktus
• hasi katasztrófa
• gégeödéma
• eszméletlen betegnél
• méhen kívüli terhesség, veszélyeztetett terhesség esetén
• mélyvénás trombózis
• heveny visszérgyulladás
• orbánc
• lábszárfekély
• üszkösödés
• nagy kiterjedésű gombás láb
• nyílt sebek esetén
• égés a lábon
• törés a végtagon
• fertőző betegségek esetén
• AIDS esetén
• Nemi betegségek esetén
• Műtét után 3-6 héttel
• Sugár- és kemoterápia esetén
• Magas láz esetén

A reflexológia masszázsterápia során a mennyiségi és minőségi ingerek alapján a szervezetnek azonnali, illetve késői reakciói lépnek fel. Ezek a válaszreakciók, melyek a gyógyító erők beindulását jelentik. A teljesség igénye nélkül: azonnali reakcióként jelentkezhet például feljajdulás, hirtelen elkapja a lábát a páciens, izzadás, sóhaj. Kellemes reakciók is tapasztalhatók, mint teljes ellazulás, elálmosodás, kellemes érzet, mosoly. A késői reakciók közül megemlíthetőek például orrváladék, megváltozhat a vizelet színe, mennyisége, szaga, megváltozhat a széklet színe, konzisztenciája, fellobbanhatnak régi betegségek, fogaknál jelentkező fájdalom betegséggócra figyelmeztethet, nagy fáradtságérzet jelentkezhet, izomláz, szájszárazság, pattanások a bőrön, hangulatváltozás. Ezek a kellemetlenebb tünetek a terápia során csökkennek, majd elmúlnak, ahogy a szervezet öngyógyító mechanizmusai beindulnak.

Amit az egészséges láb megőrzéséért tehetünk:
egészséges étrend
megfelelő napi folyadékmennyiség
mozgás, mozgatás
frissítés, regenerálás, hidratálás

A gondos ápolást a láb meghálálja.

Néhány „recept” álljon itt az egészséges lábért: aktív „lábtorna”: ujjhegyen járás, sarkon, belső-külső oldalán, a lábujjak fel-le mozgatása
lábfürdők (például: illóolajos, szódabikarbónás) ízületi elváltozások esetén például zsálya, zsurló, körömvirág, cickafark lábfürdő ajánlatos.

Homeopátia:

A homeopátia a görög homoiosz, jelentése hasonló és a pathosz jelentése szenvedés, kór szavakból tevődik össze. Komplementer gyógymód. Samuel Hahnemann (1755-1843) német orvos és kémikus fejlesztette ki 1790 és 1843 között. Eredményeit először 1796-ban tárta a nyilvánosság elé. Hahnemann elve a „hasonlót a hasonlóval”, ami jelenleg is a homeopátia alapját képezi. A készítmények hordozóanyaga a jellemzően víz, alkohol, tejcukor és végleges formáját folyamatos hígítással és rázással (potenciálás) érik el. A hígítás olyan mértékű is lehet, hogy a gyógyhatású anyag csupán információként marad a végtermékben. Hahnemann azt vette ugyanis észre, hogy furcsa mód minél kevesebb hatóanyag van a vivőanyagban, annál hatékonyabb a készítmény.  Világszerte rengeteg orvos, patikus, páciens használja eredményesen, így az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebben alkalmazott alternatív holisztikus gyógymód. Sikerének kulcsa az öngyógyító folyamatok beindítása és a test, lélek és szellem egyöntetű emberre gyakorolt hatásának elfogadása és figyelembe vétele a készítmények megalkotásakor. Népszerűséget mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Hahnemann életében még kétszáz, ma pedig négyezernél is több készítmény áll bárki rendelkezésére.

A homeopátia alaptételei

• A gyógyítás a beteg egészségessé tételét jelenti, és nem tudományos elméletek, teóriák gyártását.
• Az orvost a betegségek megszüntetésében a tünetek és azok változásai vezetik és irányítják. A homeopata orvos a tünetek összességét vizsgálja.
• A betegség eleinte tisztán a szellemi életerő elhangolódásán alapszik, ez a szakasz teljesen immateriális természetű.
• Ha egy homeopátiás szert egészséges embernek beadunk, akkor ő különféle, a szerre jellemző tüneteket produkál. Ez a jelenség a szervizsgálat alapja.
• Hasonló a hasonlót gyógyítja: a betegség olyan szerektől fog meggyógyulni, amely egészséges embereknél e betegség tüneteihez hasonló tüneteket produkált.
• Hígítás során az anyagoknak egészen új, addig ismeretlen gyógyító tulajdonságai lesznek.
• A gyógyulás azáltal következik be, hogy a homeopátiás szer egy műbetegséget produkál a szervezetben: magas hígítása miatt csak a betegség információját szolgáltatja, s erre a szervezet válasza a gyógyulási reakció.
• A betegségeket nem lokálisan kell kezelni, hanem (például a bőrtüneteket is) belsőleg adott homeopátiás szerekkel.

(forrrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Homeop%C3%A1tia)

Fitoterápia=gyógynövény terápia

A fitoterápia a görög fyton, jelentése növényi és a , therapeia, jelentése gyógymód szavakból áll össze. Henri Leclerc után a nyelvünkbe gyógynövény terápiaként került be. Célja a növényi eredetű anyagok terápiás vagy megelőző célú felhasználása. A fitoterápia ősi eredete egy népi gyógymód a vajákolás, modern alapja pedig a farmakológia. Ma már számos kutatás bizonyítja a gyógynövények hatásosságát, hatóanyagait pedig a gyógyszeripar is garmadával használja.