Számítógépek és a hypertónia

 

Elektromágneses erőterek hatása – számítógépes munkahelyi környezetben – a keringési rendszer működésére, különös tekintettel a vérnyomásra és az oxigénszaturációra.

 

Szenyán Zoltán népegészségügyi egészségfejlesztő

Munkahely: Országos Egészségfejlesztő Kft.
Cím: 1074 Budapest, Dohány u. 57.
Tel: +36-20-399-2104
Email: szenyanzoltan@egeszsegfejleszto.com

Dr. Radnai BalázsM.D., Ph.D. adjunktus

Munkahely: PTE ETK Ápolás és Betegellátás Intézet Sürgősségi Ellátási Tanszék

Dr. Deutsch Krisztina adjunktus

Munkahely: PTE ETK Ápolás és Betegellátás Intézet Sürgősségi Ellátási Tanszék

Elkészült az első hazai tudományos kutatás, mely objektív műszeres mérési módszerekkel tárta fel az elektromágneses sugárzásoknak az emberi szervezet keringési rendszerére gyakorolt hatásait. A nemzetközi és a hazai kutatások, e témában gyakran ellentmondásos eredményei nem voltak meggyőzőek sem a szakemberek, sem a laikusok számára. A kutatások gyenge összefüggéseket tudtak kimutatni az általuk vizsgált megbetegedések (általában daganatos megbetegedések) és a nem ionizáló Extrém Alacsony Frekvenciájú (ELF) elektromágneses sugárzások között. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezzel a kérdéssel foglalkozó szakmai testülete megállapította, hogy ezek a kutatások súlyos metodikai hibákat tartalmaznak és az Európai Unióval [i] közösen felhívást intéztek az ilyen jellegű vizsgálatok kiterjesztésére, melyek segíthetik az egyértelmű szakmai álláspontok kialakítását.

Jelen kutatás előzménye az elmúlt hat évben, általunk vizsgált krónikus betegségben szenvedők fizikai környezetében kimutatható jelentős elektromágneses expozíció volt. A nemzetközi kutatások általában nem, vagy csak gyenge összefüggéseket találtak az általuk vizsgált megbetegedések és az elektromágneses sugárzások között, valamint nem tudták megmagyarázni a sugárzások az emberi szervezetre gyakorolt hatásainak a hatásmechanizmusát.  Gaétan Chevalier és mtsai. 2013-ban publikált Earthing (Grounding) the Human Body Reduces Blood Viscosity—a Major Factor in Cardiovascular Disease [ii] című tanulmányukban kimutatták az elektromágneses sugárzásoktól függetlenül, hogy amennyiben elektromosan leföldelik az emberi szervezetet, akkor a vér viszkozitása kedvező irányba változik. Felmerült a kérdés, hogy az olyan munkahelyeken, ahol jelentős elektromágneses sugárzás terhelheti az „egészséges” munkavállalókat, ott milyen változásokat lehet elérni a keringési rendszer működésében a munkavállalók elektromos földelésével.

Jelen kutatásban három hipotézis került megfogalmazásra:

  • Az 5 V/m feletti elektromos erőtér jelentős hatással van a keringési rendszer működésére, ezen belül a vérnyomásra, pulzusszámra és az oxigénszaturációra.
  • A számítógépes munkaállomásokon dolgozó munkavállalók nagy számban vannak kitéve az elektromágneses sugárzások elektromos erőtér ilyen jellegű expozíciójának.
  • A munkavállalók elektromos leföldelésével csökkenteni lehet az elektromos térerő keringési rendszerre gyakorolt hatásait és ezzel egy jelentősnek tűnő kockázati tényezőt lehet szüntetni.

Módszer

A kutatás kvantitatív, megfigyeléses, deskriptív, valamint experimentális módszerekkel történt.

Célcsoport

Keresőképes, aktív, számítógépes munkaállomásokon dolgozó férfiak és nők vegyesen, attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e valamilyen diagnosztizált betegséggel, vagy sem. Így valósítható meg az a cél, hogy valós munkahelyi környezetben és valós életkörülmények között történjen a vizsgálat, szemben a nemzetközi kutatási trendekkel, melyek íróasztal mellett, elméleti számításokra alapozódtak. Az egyetlen kizárási kritérium az volt, hogy az adott helyiségben, ahol a munkavállalók biológiai változói, valamint az elektromágneses sugárzások mérése történt, ott nem lehetett magasabb a mágneses térerő, mint 100 nT (100 nT = 0,1 μT). Erre a kizárásra azért volt szükség, mert ilyenkor nem lehet egyértelműen behatárolni a megnövekedett elektromágneses sugárzás eredetét és ez a vizsgálat eredeti célkitűzéseire, valamint a vizsgálatban résztvevők biológiai folyamataira zavaró körülményként hatott volna. Egy-egy munkahelyen a lehetőségekhez képest minden önként jelentkező munkavállaló be lett vonva a vizsgálatba. Kizárásra kerültek a vizsgálatból azok a munkavállalók, akiknél mérési hiba történt.

Minta

150 fő, amiből a mérések után – mérési hiba következtében – 3 fő került kizárásra. A minta nagysága így 147 fő (76 férfi és 71 nő). Az egyes személyek saját kontrolljukat képezték, hiszen a rajtuk történt biológiai és élettani változások elemzése volt a cél. A legidősebb munkavállaló 61 éves volt, a legfiatalabb 25 éves. A vizsgált csoport átlagéletkora 46,43 év volt. A 147 munkavállalóból 107 fő nem dohányzik, míg 40 fő rendszeresen dohányzik. 29 fő részesül terápiásan gyógyszeres kezelésben hypertonia miatt. 118 fő nem rendelkezik orvosi diagnózissal erre a betegségre vonatkozólag. Hét különböző munkahelyen, munkahelyenként 76, 9, 5, 7, 6, 19, 28 fő vett részt a vizsgálatban.

Helyszínek

Hét, budapesti földrajzilag teljesen elkülönült munkahelyen, munkahelyenként több egymástól falakkal elhatárolt helyiségben, számítógépes munkaállomásokon történtek a mérések. Egyik munkahely közelében sem volt 300 méteren belül magasfeszültségű távvezeték, telekommunikációs átjátszó adó, valamint nagyfeszültségű transzformátor ház. Csak és kizárólag olyan számítógépes munkaállomások kerültek be a vizsgálatba, ahol úgynevezett asztali számítógépeket alkalmaztak a munkavégzéshez.

A vizsgálat ideje

A vizsgálat mérései 2013. április és július között készültek. Tekintettel arra, hogy a mérések között szerepelt vérnyomásmérés is, melynek változásának megfigyelése volt a kutatás egyik célja, ezért figyelembe kellett venni a méréseknél a különböző légkör fizikai tényezőket is (fronthatások). A mérések időpontjai az Országos Meteorológiai Szolgálattól beszerzett információk alapján lettek meghatározva. Mindegyik mérésnél enyhe hidegfronti hatás volt jelen a légkörben. A harmadik hetes visszamérésnél, az egyes vizsgált egyének – a napi vérnyomás-ingadozás kiküszöbölése céljából – ugyan abban az órában lettek mérve, amikor az alapmérésük történt.

Adatgyűjtési módszer és eszközök

Saját készítésű mérési jegyzőkönyvön került rögzítésre a mérések időpontja, helyszíne, a mért változók (mágneses térerő, elektromos térerő, az emberi test felszínén mérhető elektromos feszültség, vérnyomás, pulzus, oxigénszaturáció), a mérőkészülékek típusa és gyári száma. Ezeken kívül tartalmazta a jegyzőkönyv a mért személyek nemét, nevét, életkorát, valamint a megjegyzés rovatban, hogy dohányzik-e vagy sem, illetve hogy valamilyen vérnyomás szabályozó gyógyszert szed-e vagy sem. A vizsgálat elején megkértük a munkavállalókat, hogy a vizsgálat időtartama alatt lehetőleg semmit ne változtassanak szokásaikon (kávé, cigaretta, étkezés, mozgás) se a munkahelyükön, se az otthoni környezetükben. Jelen kutatás mérései minden esetben számítógépes munkahelyi környezetben történtek. Időben négy méréssorozat történt:

  1. Alapmérés, mely feltárta, hogy a munkavállaló milyen elektromágneses környezetben dolgozik. Az alapmérés felvétele után a munkavállaló leföldelése következett egy, külön az erre a célra kialakított földelő lemezzel, melyet a hálózati áram földelésére kell csatlakoztatni.
  2. Mérés a munkavállaló elektromos leföldelése után kettő perccel.
  3. A következő mérés a munkavállaló leföldelése után 30 perccel történt.
  4. Folyamatos, három hetes leföldelt állapotban történt munkavégzés után történt az utolsó mérés.

A méréssorozatok részletezése

Az első mérés az adott helyiség mágneses térerejének a mérése volt. Ezzel lehetett meghatározni, hogy az adott helyiségben egyáltalán lehet-e mérni tovább, vagy sem. A 100 nT mágneses térerő határ alatt lehetett kizárni azt, hogy van-e zavaró sugárzás a térben, ami befolyásolni tudta volna a számítógépes munkaállomásokon mérhető elektromos térerőt. Így lehetett valóban a számítógépek és azok elektromos vezetékei által gerjesztett elektromos térerőt elkülöníteni más sugárzásoktól és mérni azt. A mágneses térerő mérése Gigahertz Solutions ME 3030B típusú és 01300001836 gyári számú, mágneses és elektromos térerő mérésére alkalmas műszerrel történt. A műszer mérési tartománya 16 Hz – 2000 Hz. Ezt követően három, elektromos térerő mérés történt az adott munkavállaló székén, karján, íróasztalán. A mérés az előző pontban már jelzett műszerrel történt.

A következő mérés a munkavállaló testfelszínén mérhető elektromos feszültség mérés volt, melyet Voltcraft VC840 típusú és 1120378998 gyári számú elektromos feszültség mérésére alkalmas műszerrel történt. A műszer mérési tartománya 0 mV – 400 mV. A vizsgált személyek testfelszínén mért elektromos feszültség mérése azért fontos, mert ezzel lehet bizonyítani, hogy a vizsgált helyiségekben a számítógépek és azok elektromos vezetékei, valamint az íróasztalok közvetlen környezetében található elektromos hosszabbítók által gerjesztődött elektromos térerő a vizsgált személyben is elektromos változásokat idéz elő. Ez az indukálódott feszültség és annak változása a földelés hatására mérhető és kimutatható, mert amikor a vizsgált személy elektromosan leföldelésre került a földelő lemezzel, akkor a földelés hatására kiegyenlítődik a Föld és a vizsgált személy elektromos potenciálja és megszűnik benne a pozitív töltések jelentős túlsúlya.

Ezek után a munkavállaló vérnyomása és ezzel egy időben a pulzusa lett megmérve, Omron MX2 Basic típusú 6115344 LF gyári számú vérnyomásmérő műszerrel.

A végső mérés a munkavállalók oxigénszaturációja volt, melyet Fingertip Pulse Oximeter M70 típusú és SN M010EO19564 gyári számú műszerrel történt.

A vizsgált változók ismertetése

A kutatás független változója az elektromos térerő, melynek változtatásával (a vizsgált személyek elektromos leföldelése) vizsgáltam a függő változókat: testfeszültség, vérnyomás, pulzus, oxigénszaturáció.

Statisztikai módszerek

A változók statisztikai jellemzőinek (mérési szint, eloszlás) meghatározása a normalitás teszttel készült. Mivel az eredmények szerint az adatok nem normális eloszlásúak, ezért az önkontrollos t-teszt helyett, a nem paraméteres Wilcoxon teszt került alkalmazásra, valamint általános lineáris modell készült a mért értékek változásának szemléltetésére. A vizsgált mintán belüli alcsoportok változóinak az összehasonlítására független mintás T-tesztet alkalmaztunk. Az alcsoportokon belüli keresztezett elem eloszlások megállapítására kereszttábla elemzést (Crosstabs) használtunk. SPSS 15.0 for Windows software-el készültek a statisztikai elemzések és a lineáris modell. Egyéb számításokhoz Microsoft Office Excel 2007 software-t alkalmaztunk.

Eredmények

Az elektromos és a mágneses térerő változásai

Az alapmérésnél az összes mért (asztalon, széken, a munkavállaló karján) elektromos térerő átlagos értéke 29,73 V/m volt, a lakossági 5 V/m-es és a 10 V/m-es munkahelyi egészségügyi határértékhez [iii] képest. Az alapméréshez viszonyítva már kettő perccel a földelő lemez elhelyezése után mérhető volt az elektromos térerő drasztikus változása mind a három mérési helyen. Számszerűen, ugyancsak az átlagot nézve ez az érték: 2,63 V/m-re csökkent. Ez a csökkenés a fizika törvényszerűségei miatt történt. [iv]

A harminc perces mérésnél ez az érték már nagyságrendileg nem, csak kis mértékben tud csökkeni, a mért értékek átlaga: 2,27 V/m. Meg kell jegyezni, hogy a földelés hatására a földelő lemez közelében (<50 cm) ez az érték minél inkább közelít a 0 V/m-hez, annál inkább kedvezőbb élettani hatásokra lehet számítani. Továbbá az elektromos térerősség nagyságától függően, időre is szükség van a térerő csökkenéséhez.

A három hetes folyamatos földelés hatására az elektromos térerő átlagosan 2,07 V/m-re csökkent. A mérési eredményekről lásd az 1. ábrát.

A további statisztikai elemzésekben nem szerepelnek ezek az értékek, mert az elektromos térerő ilyen változása, már az előbb jelzett módon fizikai törvényszerűség, és a vizsgálatban a mérése annak a bizonyítására szolgált, hogy egyrészről működik a földelő lemez, másrészről hogy, valóban megszűnt az elektromos térerő expozíciója.

A mágneses térerő mérését a 100 nT kizárási kritérium miatt kellett mérni. Az értékek mindenhol nagyságrendekkel a megjelölt érték alatt voltak. A négy időpontban mért átlagos mágneses térerő értékek időben, sorrendben a következők: 44,42 nT – 44,49 nT – 44,49 nT – 22,37 nT (lásd az 1. ábra).

 1. ábra Az elektromos és mágneses térerő mért értékeinek átlagolt eredményei

 A testfeszültség változásai

A test felszínén mért feszültségek és azoknak a változása tudja a legszemléletesebb módon bemutatni azt, hogy az emberi szervezetben gerjesztődött feszültség milyen gyorsan és mértékben tud lecsökkenni földelés hatására. A testfelszínen mért átlagos feszültségértékek a mérési időpontok sorrendjében a következők: >400 mV, 26,46 mV, 25,97 mV, 23,71 mV (Lásd a 2. ábra).

2. ábra Az elektromos térerő és a testfelszínen mért feszültség változásai

Statisztikai eredmények

A munkavállalók elektromos leföldelése után mind a három mérési időpontban a mért biológiai változók szignifikáns csökkenést mutattak az alapméréshez viszonyítva (CI:95% , p </=0,001). Lásd 1. táblázat és 3. ábra.

 

 

2 perccel a földelés után (fő)

30 perccel a földelés után (fő)

3 héttel a földelés után (fő)

Vérnyomás szisztolés

csökkenés

137

137

144

növekedés

7

8

3

nem változott

3

2

0

Vérnyomás diasztolés

csökkenés

137

139

142

növekedés

8

7

4

nem változott

2

1

1

Pulzus

csökkenés

124

123

129

növekedés

6

19

17

nem változott

17

5

1

%SpO2

csökkenés

10

4

29

növekedés

32

64

81

nem változott

105

79

37

1. táblázat Összesített táblázat a biológiai paraméterek változásairól 2 perccel, fél órával és három héttel a földelés utáni változásokról

3. ábra Általános lineáris modellek a vérnyomás, pulzus és az oxigénszaturáció

Meg kell jegyezni, hogy azoknál a munkavállalóknál, akiknél alacsony vérnyomást és pulzust mértünk az alapmérésnél, a földelés hatására az értékeik közelítést mutattak a normális irányába.

Azoknál a munkavállalóknál, akiknek az alapmérésnél magasabb volt a vérnyomása, mint 140/90 Hgmm, attól függetlenül, hogy szedtek-e valamilyen gyógyszert magas vérnyomás betegségre vagy sem, illetve rendszeresen dohányoztak-e vagy sem, a változások egyértelmű tendenciákat mutattak (lásd 4. ábra).

4. ábra A >140/90 Hgmm vérnyomás értékek változása (fő)

A magasabb, mint 140/90 Hgmm vérnyomás értékek változása csoportbontásokban

Korcsoportos bontás

A vizsgált mintán belüli korcsoportonként vizsgált magas vérnyomásban szenvedők eloszlása tükrözi az országos felmérések eredményeit.

korcsoport

korcsoporton belüli létszám (fő)

>140/90 Hgmm alapméréskor (fő)

     >140/90 Hgmm   3. hetes méréskor (fő)

56 +

31

9

0

46-55

51

21

2

36-45

39

16

1

26-35

25

6

1

16-25

1

0

0

2. táblázat Korcsoportos eloszlás a >140/90 Hgmm vérnyomással rendelkezők körében

A vizsgált mintán belüli alakított csoportok (>140/90 Hgmm) vérnyomás értékeinek a változása

A vizsgált 147 főből alcsoportok kerültek kialakításra:
1. dohányzók,
2. nem dohányzók,
3. gyógyszeres: akik valamilyen gyógyszert szednek terápiásan a magas vérnyomás betegségre,
4. nem gyógyszeres: akik nem szednek gyógyszert magas vérnyomás betegségre.

A csoportokon belül azok vérnyomásváltozásait mutatja a 3. táblázat, akiknek az alapmérésnél magasabb volt a vérnyomása a 140/90 Hgmm-nél.

 

Alapmérés

Három héttel a földelés utáni mérés

(SZ)

(D)

(SZ/D)

(SZ)

(D)

(SZ/D)

dohányzó

(n =40)

40 fő

100%

25 fő

64%

24 fő

60%

11 fő

28%

0 fő

0%

0 fő

0%

nem dohányzó

(n =107)

55 fő

52%

26 fő

25%

24 fő

22%

16 fő

29%

3 fő

11%

3 fő

12,5%

gyógyszeres

(n =29)

21 fő

72%

14 fő

48%

13

45%

6 fő

28%

1 fő

7%

1 fő

8%

nem gyógyszeres

(n =118)

65 fő

55%

38 fő

32%

36

30%

23 fő

35%

3 fő

8%

3 fő

8%

3. táblázat Három héttel a folyamatos földelés utáni mérések eredményeinek százalékos összehasonlítása az alapmérések eredményeivel a >140/90 Hgmm vérnyomás értékkel rendelkezők körében (SZ=szisztolés, D=diasztolés)

Megbeszélés

A kutatásnak több célja is volt. Az első, hogy világossá váljék az ok-okozati kapcsolat az extrém alacsony frekvenciájú elektromágneses terekben gerjesztődött elektromos térerő és az emberi szervezet működése között, pontosabban, hogy ezek az elektromos erőterek hatással vannak-e az emberi szervezet egyes biológiai változóira. Ebben a kutatásban a vérnyomás, a pulzus és az oxigénszaturáció, mint biológiai változók kerültek megfigyelésre.

A kutatás másik célja, annak igazolása, hogy az ilyen a témában történő kutatásoknál nélkülözhetetlen a minden részletre kiterjedő mérések elvégzése, szemben a nemzetközi kutatásokkal, melyeket általában számított térerő értékekkel készítettek.  Jelen kutatás egyértelműen bizonyítja, hogy a nemzetközi kutatásokban használt 0,2-0,1 μT legkisebb mágneses térerő érték alatt is előfordulnak, vagy előfordulhatnak elektromágneses anomáliák, melyek igenis okoznak, vagy okozhatnak az emberi szervezet működésében is változásokat/zavarokat, például a keringési rendszer működésében.

A felállított hipotézisek igazolást nyertek a vizsgált mintára vonatkoztatva. A statisztikai számítások eredményei alapján kijelenthető, hogy az extrém alacsony frekvenciájú (220-230 V és 50 Hz) elektromágneses sugárzások a vizsgált munkahelyi környezetben hatással vannak az emberi szervezet keringési rendszerének a működésére a vizsgált biológiai változók tekintetében. Továbbá az is bebizonyosodott, hogy az asztali számítógépes munkaállomásokon dolgozók nagy számban vannak kitéve egy emelkedett szintű elektromágneses expozíciónak (>10 V/m elektromos erőtér). A vizsgált mintán belül a munkavállalók 98,63 %-a ilyen elektromos erőtérben végzi a munkáját. A munkavállalók elektromos leföldelésével szignifikáns csökkenéseket lehetett elérni a vizsgált biológiai változók értékeiben.

Az elektromos földelés megvalósítására egy olcsó és természetes, káros mellékhatásoktól mindenképpen mentes technológia áll rendelkezésünkre mellyel kiküszöbölhető egy jelentősnek tűnő kockázati tényező a számítógépes munkaállomásokon. Jelen kutatás eredményei azt sugallják, hogy mind a magas vérnyomás megbetegedés megelőzésében, mind a kezelésében jelentős előrelépést lehetne tenni.

Ismerve a magas vérnyomás megbetegedés prevalenciájának a növekedését főként a fiatalabb korosztályokban, érdemes lenne teret biztosítani az egészségfejlesztő képzésekben, továbbképzésekben, az iskolai és a munkahelyi egészségfejlesztésben e jelentősnek tűnő problémakörben.

Végezetül meg kell jegyezni, hogy jelen kutatás elemszáma (n=147) az alakított csoportok statisztikai összehasonlításánál már meglehetősen kevésnek tűnik. Ezért egy nagyobb elemszámú vizsgálat elvégzése kontroll csoport kialakításával, megerősíthetné az ismertetett kutatás eredményeit.

Hivatkozásjegyzék


[i] P6_TA(2009)0216 Az elektromágneses mezőkhöz kapcsolódó egészségügyi aggodalmak Az Európai Parlament 2009. április 2-i állásfoglalása az elektromágneses mezőkhöz kapcsolódó egészségügyi aggodalmakról (2008/2211(INI)) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-2009-0216+0+DOC+XML+V0//HU , letöltés: 2013.07.21.

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság PE4

[ii] Gaétan Chevalier, Stephen T. Sinatra, James L. Oschman, Richard M. Delany/2013 /Earthing (Grounding) the Human Body Reduces Blood Viscosity—a Major Factor in Cardiovascular Disease /J Altern Complement Med./  2013 February; 19(2): 102–110.

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3576907/

[iii]63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400063.ESC letöltés: 2013.07.21.

[iv] Varjú György/2008/ Élet a sugárözönben- Kisfrekvenciás erőterek egészségi és elektromágneses összeférhetőségi kérdései / Magyar Tudomány/ 2002 augusztus

http://epa.oszk.hu/00700/00775/00045/1048-1064.html, letöltés: 2013.02.24.