A kutatásokról
- Főoldal
- A kutatásokról
Epidemiológiai vizsgálatok típusai.
Deskriptív epidemiológiai vizsgálatok
Analitikus epidemiológiai vizsgálatok
Experimentális epidemiológia
Klinikai epidemiológia
LEÍRÓ AZAZ DESKRIPTÍV EPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK
Jellemzői:
– Nem keres ok-okozati összefüggést és nem avatkozik be.
– Hipotézis felállításának alapja lehet.
– Analitikus vizsgálatok alapját képezi.
– A betegségek előfordulásának megfigyelését három irányból közelíti meg:
személyi jellemzők (életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség)
földrajzi hely (országok között és országon belül)
idő szerinti változás (szekuláris és periodikus)
Célja: fő célja a trendek, az országok, társadalmi csoportok közötti különbségek egyenlőtlenségek azonosítása. Ezzel elsősorban az eü. ellátás tervezhetőségét, értékelését támogatja és az analitikus epidemiológiai vizsgálatok területeit jelöli ki.
Formái:
a) Esetleírás (nem igazi epidemiológiai vizsgálat), ahol egy eset (beteg) leírása történik a betegség lehetséges okaival, kockázati tényezőivel.
b). Eset sorozat, ami az esetleírások összefoglalt sorozata. Itt közös jellemzők azonosíthatóak. Egy adott területen belül az összes esetet magába foglaló eset sorozatot regiszternek hívjuk (populációs eset sorozatok), ahol incidenciát és mortalitást számolunk. A regiszterek információt adnak a betegség-teher alakulásáról és segítenek az anyagi források elosztásában. Ilyen regiszter pl. a rák regiszter.
c) Keresztmetszeti vizsgálat, amelyben egy időben felmérjük a megbetegedés (ek) és az expozíció (k) pervalenciáját. Leíró és analitikus vizsgálat is lehet.
ANALITIKUS EPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK
A betegségek kialakulásának oki tényezőit vizsgálja. Adatai alapján kapcsolatot keres a vizsgált betegség gyakorisága és feltételezett okai között (pl.: a dohányzás és a tüdőrák kapcsolata). A feltételezett ok-okozati kapcsolatot elemző módszerekkel támasztja alá.
Jellemzője:
– a hipotézis tesztelésére a lehető legpontosabb
– egyéni adatok: mindenkiről minden adatot személyesen tudunk
– összevont, populációs adatok estén pl. ökológiai vizsgálat: nincs egyéni információ, a csoportot egy szám határozza meg pl. fluorbevitel (ivóvízből)
Fajtái:
a) Az ökológiai vizsgálatok
Populációs adatokat feldolgozó vizsgálat
Célja: a kapcsolat megállapítása az egészségi állapot és populációs szinten jobban mérhető valamilyen befolyásoló tényező mutatója között.
Jellemzői:
– általában akkor használjuk, amikor az expozíció nem vagy nehezen mérhető egyéni szinten
-az elemzéshez felhasznált forrás jellemzően a regiszterek
– ökológiai vizsgálathoz az adatokat csoport szinten gyűjtjük
– speciális problémák vizsgálatára fókuszálhat (régió, betegség, népesség)
Egyéni adatokon alapuló analitikus epidemiológiai vizsgálat
Alapja: egyéni adatok gyűjtése
Fajtái:
a) Kohorsz vizsgálatok
Kohorsz jellemzői: Az egészséges csoportból indul ki és azt osztja exponált és nem exponált csoportra. A vizsgált betegségtől mentes vizsgálati populációból indul ki, követi (prospektív kohorsz vizsgálat) a résztvevőket és megfigyeli a vizsgált esemény bekövetkeztének gyakoriságát az exponáltak és a nem exponáltak körében. A populáció, ahonnan az esetek származnak (forrás populáció) megegyezik a vizsgálati populációval. Így az expozíció eloszlását a forráspopulációban teljes körűen felmérik (cenzus). Incidenciát méri. Általában több ezres mintával dolgozik. 2 csoportot hoznak létre, az egyik az exponáltak csoportja a másik a nem exponáltaké. Rendszeres időközönként visszahívják a kutatásban résztvevőket és kikérdezik, megvizsgálják stb… őket. Hosszú időszakot ölel fel 5-6 évet, de lehet akár több évtized is. Azt vizsgálják, hogy a két csoportból ki lett beteg, relatív kockázat számolható. Relatív kockázat: milyen kockázattal, valószínűséggel alakul ki a betegség az exponáltak és a nem exponáltak körében. Amennyiben az exponáltak között többször alakult ki a betegség, akkor az expozíció pozitívan befolyásolja a betegség kialakulását. Pl. dohányzás és a tüdőrák kapcsolata
Híres vizsgálatok:
– British Doctors study prospektív kohorsz vizsgálat 1954-2004-ig 20.000 férfi orvost követett nyomon. A dohányzás hatásait vizsgálták különböző betegségekre 50 évig.
– Nurses Health Study és a The Framingham Study. 5127 főből álló csoportot vizsg., 30 és 62 év közötti résztvevőkkel, a vizsgálat kezdetekor szív-érrendszeri betegségben nem szenvedtek. A kohorszot kétévente vizsgálták. Vizsgált expozíciók: dohányzás, alkohol fogyasztás, elhízás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, elégtelen fizikai aktivitás.
Kohorsz fajtái:
– Prospektív kohorsz (időben előre haladó)
Feltárja az expozíció és a betegség közötti időbeli kapcsolatot (emiatt a “legerősebb „megfigyelésen alapuló vizsgálati elrendezés az ok-okozati összefüggések tisztázására).
Minimalizálja az expozíció leírásának hibalehetőségeit (pl. visszaemlékezési hiba).
Alkalmas ritka expozíciók vizsgálatára is. Egy expozíció több hatását is képes vizsgálni. Az incidenciát méri az exponált és nem exponált csoportokban, így relatív kockázat számolható.
– Retrospektív (időben visszafelé haladó)
Hátránya, hogy az időben visszafelé haladva a vizsgált személyek nem olyan jól emlékeznek vissza.
b) Eset-kontroll vizsgálat
Jellemzői: Az eset-kontroll vizsgálat visszafelé halad, a betegségtől az expozíció irányába, vagyis a beteg esetekből indulunk ki. A vizsgálat két csoportot hasonlít össze, az egyik szenved a betegségben, vagy valamilyen egészségjellemzővel rendelkezik (esetek), a másik csoport tagjai nem (kontroll). Az ismert vagy vélt kockázati tényezők múltbéli meglétét mérik fel mindkét csoportban (retrospektív módon). Pl. Dohányzott, almát evet stb.. A kockázati tényezők (expozíció) mellett a zavaró tényezőket is méri. Az expozíció esélyét hasonlítja össze a két csoportban. Az esélyhányadost számolják, ami a relatív veszélyt becsli. Tehát mennyi az esélye annak, hogy az adott betegségben szenvedő él a kockázati tényezővel, expozícióval, Pl. mennyi az esélye annak, hogy a tüdőrákos dohányzik.
Híres vizsgálatok:
– Az első modern eset-kontroll vizsgálat: 1926. Janet Lane-Claypon vizsgálata az emlőrák és a reproduktív események kapcsolatáról.
– Doll: A dohányzás és a tüdőrák kapcsolata.
f) Keresztmetszeti vizsgálat, amelyben egy időben felmérjük a megbetegedés (ek) és az expozíció (k) pervalenciáját. Leíró és analitikus vizsgálat is lehet.
Keresztmetszeti vizsgálat/prevalencia vizsgálat. A betegség gyakorisága és egyéb tényezők közötti összefüggést vizsgálják egy jól meghatározott populációban egy időpontra (vizsgálat időpontja). Egyidejűleg vizsgálja a betegséget és az expozíciót. Kockázati mutatói: prevalencia hányados, esélyhányados.
AZ EXPERIMENTÁLIS, KLINIKAI EPIDEMIOLÓGIA
A kutatók maguk irányítják az eseményeket, azzal, hogy a kutatásban résztvevő egyént vagy populációt különböző kezelési vagy expozíciós csoportba sorolják, majd egy néhány tényezőt kontrolláltan megváltoztatnak és a változásoknak az adott betegségre, állapotra kifejtett hatását mérik. Kockázati mutatója pl.: relatív kockázat, járulékos kockázat.
Célja:
– ok-okozati hipotézisek tesztelése
– klinikai vizsgálatban beavatkozás (pl. gyógyszer és hatásának vizsgálata)
– szekunder, azaz betegeken végzett prevenciós kísérlet
– prevenciós beavatkozás hatékonyságának vizsgálata, azaz egészségeseken végzett prevenciós kísérlet, pl. csökkent só fogyasztás hatásának vizsgálata a vérnyomásra
Híres vizsgálat: Az alacsony dózisú aszpirin fogyasztásának hatása a koronária betegségek kockázatára. A kutatás 1980-ban kezdődött Amerikában. 22.071 orvost osztottak véletlenszerűen két csoportba. Az egyik csoport 325 mg aszpirint kapott minden második nap, a másik csoport pedig placebót. Az alanyok nem tudták, hogy gyógyszert vagy placebót kapnak (vak kísérlet). Az eredmény megmutatta, hogy az aszpirin protektív hatású 44% -ban csökkentette a koronária betegségek kockázatát.
b) Randomizált klinikai kísérlet
A leggyakoribb klinikai vizsgálat, egyéni adatokkal. A személyeket véletlenszerűen sorolják be a csoportokba, így a két csoportnak hasonlóak lesznek az ismert és nem ismert zavaró tényezői és csak a beavatkozásban különböznek egymástól. A két csoport között különbséget így csak a véletlen okozza. Ezekben a vizsgálatokban a leggyakrabban megjelenő torzítás a lemorzsolódás. Előfordul a vizsgálati személy miatti torzítás is pl. megváltozik a személy preventív viselkedése a gyógyszer használatának tudatában. A megfigyelő miatt is előfordulhat torzítás, melynél a vizsgálatot végző befolyásolhatja a vizsgálatban résztvevőt.
c) Populációs intervenciós vizsgálat
Itt populációs szinten történik a vizsgálat és az adatok feldolgozása. A csoportba rendezés ebben az esetben is randomizált vagy alacsony létszám esetén tudatos besorolás. Előfordul, hogy a torzítások csökkentése érdekében mindkét csoportot az intervenció előtt és után is összehasonlítják.
Híres vizsgálat:
Finn Észak-Karélia Projekt. 1960-ban a finn férfiak körében kiemelkedően magas volt a szívbetegségnek köszönhető halálozás és Észak Karéliában még az országos átlagnál is nagyobb. Ezért 1972-ben populációs intervenciós vizsgálatba kezdtek. A projekt intervenciói hatására radikálisan megváltoztak a táplálkozási szokások. A kockázati tényezők mérséklésével elérték a szívbetegségek és az annak köszönhető halálozás csökkenését. A 34-64 éves férfiak körében a szívbetegségnek köszönhető halálozási arány 57%-kal csökkent 1992-ig. Mellékhatásként a daganatos halálozás is csökkent. A kutatás bebizonyította, hogy a közösségi egészségnevelés képes jelentős mértékben befolyásolni az életmódot és a vele összefüggő betegségeket.
A népegészségügyi szempontból fontos nem fertőző betegségek epidemiológiája. Szív- érrendszeri betegségek-, daganatok epidemiológiája. Diabetes mellitus járványtana, obesitas-, osteoporosis epidemiológiája, légúti nem fertőző betegségek járványtana, mentális betegségek- és zavarok epidemiológiája
Epidemiológia: meghatározott populációkban az egészséggel kapcsolatos állapotok, jelenségek és az előfordulásukat befolyásoló tényezők eloszlását és különböző hatásokra bekövetkező változását azzal a céllal vizsgáló tudományterület, hogy eredményeit felhasználja az egészségfejlesztés, a megelőzés, a gyógyítás érdekében.
Szív- és érrendszeri megbetegedések
„A szív-és érbetegségek ma ugyanazt jelentik az orvostudomány számára, mint az előző évszázadok járványai az akkori medicinának: a fejlett országok népességének 50%-a hal meg a cardiovasculáris betegségekben”
(Kertai Pál)
Valakinek minden második percben szívrohama van (British Heart Foundation)
– Vezető halálok a fejlett országokban, a fejlődő országokban pedig rohamosan szaporodik
– Legnagyobb hatást fejti ki a várható élettartamra
– Középkorú lakosságot is kiemelt mértékben érinti: korai halálozás (elveszített potenciális életévek), munkaerőállomány, családok élete
– Morbiditás, rokkantsági esetek közel 30%-a
– Életminőséget jelentősen befolyásolja
Cardiovasculáris betegségek meghatározása
– Ischaemiás szívbetegség (ISZB, atherosclerotikus eredet, szívinfarktus, angina pectoris)
– Cerebrovasculáris betegségek (stroke, TIA)
– Hypertonia betegség
– Perifériás érbetegségek
– Szívelégtelenség
– Reumatikus eredetű szívbetegség (streptococcus fertőzés)
– Congenitális szívbetegségek
– Cardiomyopathiák
Cardiovasculáris epidemiológia feladata
– A cardiovasculáris betegségek elterjedtségének, a változásbeli trendek megállapítása, monitorozás, eloszlás jellemzői
– A cardiovasculáris betegségek természetes lefolyásának vizsgálata
– A cardiovasculáris betegségek kockázati tényezőinek vizsgálata
– Hozzájárulás a prevenciós programok kidolgozásához és a programok hatékonyságának ellenőrzése
A cardiovasculáris epidemiológia tárgykörei
1., Deskriptív, leíró epidemiológia:
= A cardiovasculáris betegségek elterjedtségének elemzése bizonyos ismérvek szerint: személyi jellemzők (pl. kor, nem), idő és hely
2., Analitikus, elemző epidemiológia
= A cardiovasculáris betegségek rizikótényezőinek felderítése (populációszinten növelik a betegség kialakulásának valószínűségét), multikauzalitás
3., Experimentális/Intervenciós epidemológia
= Cardiovasculáris prevenció stratégiái (primordiális, primer, szekunder, tercier; egyéni és közösségi)
I. ELTERJEDTSÉG MÉRTÉKE
Világviszonylatban: Az összes halálozás mintegy harmada cardiovasculáris halál (fejlettségtől függően 25-50%) aminek 50%-a coronáriahalál (ISZB)
Évente közel 16.7 millió ember hal meg CVB-ben (2002), ebből 7 millió ISZB, 6 millió pedig stroke következtében
Az egyes CVB jelentősége a globális halálozásban:
Globális halálozás 2002-ben 16.7 millió
ebből ISZB 7.2 millió > stroke 6.0 millió > 0.9 millió hypertonia eredetű > 0.4 millió gyulladásos eredetű > 0.3 millió reumatikus eredetű > 1.9 millió egyéb
II. KOR
Kérdés: Milyen a keringési rendszer betegségeinek haláloki súlya az egyes életkorokban?
– artériák állapota, atherosclerotikus plakkok: 20 év körül – a felnőttkori életmódbeli elemek gyermekkorban alapozódnak meg
– Mindezek alapján általában a 30-44 éves korosztályban kezd el növekedni jelentősen a megbetegedésben és halálozásban
– Ún. korai halálozás (64 év alatti, illetve 25-64 évesek): az idős populációban az összetett egészségkárosodások miatt a haláloki struktúrát nehezebb értelmezni!
III. NEM
Kérdés: Milyen a keringési rendszer betegségeinek haláloki súlya a nemek vonatkozásában?
– A cardiovasculáris halálozás (fatalis kimenetel) a férfiakban nagyobb arányú, de a megbetegedés mindkét nemet érinti, bár a nőket magasabb életkorban
– A nők speciális veszélyeztetettsége (WHO, 2004)
a., Bizonyos rizikótényezők fokozott kockázatot jelentenek (dohányzás, Triglicerid szint)
b., Bizonyos rizikótényezők gyakoribbak (diabetes mellitus, depresszió)
c., Nem-specifikus rizikótényezők (orális fogamzásgátlók, hormonpótló terápia, policisztás petefészek szindróma)
IV. IDŐ és HELY
Kérdés: Milyen eltérések vannak földrajzi hely szerint? Milyen időbeli trendek figyelhetők meg? Nemzetközi összehasonlítás, országon belüli specifikumok
SHA: Standardizált Halálozási Arányszám
Direkt standardizálással, pl. az európai standard populáció kormegoszlása alapján
Korai halálozási adatok (<64 év) összehasonlítása
V. Trendek
Fejlett országok: csökkenő tendencia
– a rizikótényezők (elsősorban életmód) javulása, pl. dohányzás csökkenése
– jobb diagnosztikai eszközök és terápiás ellátás (pl. bypass műtétek, hypertonia szűrés, hypertonia és hypecholesterinaemia gyógyszeres kezelése, hozzáférési lehetőségek javulása
Fejlődő országok: növekvő tendencia
– nyugati típusú életmód elterjedése
VI. Nemzetközi összehasonlítás
1., Magyarországon is csökkenő a tendencia a cardiovasculáris halálozásban
2., A Közép-kelet-európai országokban a csökkenő tendencia elmarad a nyugat-európai országokétól
3., Különösen igaz ez az ISZB és a cerebrovasculáris halálozás tekintetében
4., Az európai országokban az élettartambeli különbségek nagyrészt a CVB okozta halálozás miatt vannak
VIII. Területi különbségek hazánkban (SHH)
1., Budapesten a legalacsonyabb a CVB okozta halálozás
2., Bizonyos megyékben kiemelten magas (Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Észak-Alföld)
3., Viszonylag alacsony (Dunántúl bizonyos részei, pl. Győr-Sopron-Moson és Vas megye)
4., A fővárosban és a megyeszékhelyeken alacsonyabb, vidék: magasabb (gazdasági fejlettség, környezeti viszonyok, eü. ellátás)
Rizikófaktorok jelentősége
Kb. 300 rizikófaktort azonosítottak eddig, főként az ISZB és a cerebrovasculáris betegségekkel kapcsolatban
Kb. 75%-ban ún. hagyományos rizikófaktorok
Nagy népegészségügyi jelentőségű rizikófaktorok:
– magas előfordulás
– jelentős mértékben és függetlenül növeli a CV kockázatot
– kontrollálásuk, kezelésük jelentősen csökkenti a CV kockázatot
Hypertonia
– systolés >140 Hgmm, diastolés > 90 Hgmm
– sokáig tünetmentes (szűrés!)
– korral nő a civilizált országokban
– családi halmozódás
– táplálkozási szokások (sóbevitel, alacsony keménységű víz, alkohol)
– modern életstílus (fokozott szimpatikus aktivitás, vezető beosztás, stressz)
Abnormális lipidszintek
– Se koleszterinszint: érfal állapota
– Egyes koleszterinfrakciók eltérő szerepe (LDL, HDL)
– Ösztrogén: HDL-t emeli, LDL-t csökkenti
– Részben genetikusan meghatározott metabolizáció, részben a táplálkozástól függ
Dohányzás
– 1940-ben igazolták a dohányzás és az ISZB kapcsolatát
– Nagy kockázat: < 16 év elkezdés
– Passzív dohányzás: járulékos kockázat!
– Női dohányosok: kiemelt kockázat
– Genetikai érzékenység
– CO, nikotin (endothelsejtek károsítása, atherosclerotikus plakkok, coronaria erek spasmusa, nő a RR, nő a szívizom oxigénszükséglete
Fizikai inaktivitás
– Fizikai aktivitás: protektív tényező
– Intenzitás és tartalom (heti 150 perc közepes vagy 60 perc erős)
– Modernizáció: mozgásszegény életmód
– Növeli a CV kockázatot, és más rizikótényezőt (glükózanyagcsere, véralvadás, elhízás, stresszoldás, vérnyomás, lipidprofil)
Elhízás, diabetes mellitus
– Testtömegindex: > 25: túlsúly, > 30: elhízás
– Egyre növekvő „járvány”. Az USA lakosságának 60%-a túlsúlyos
– A diabetes kialakulását is elősegíti
– A diabetes egyaránt érinti a perifériás és a koszorúereket
– Mindkettő összefügg a civilizációs fejlődéssel
Pszichikai és szociális tényezők
– Pszichológiai jellemzők (A típusú magatartás, hosztilitás)
– Depresszió és CVB kétirányú kapcsolata
a., depresszió növeli a CV kockázatot, ronthatja a gyógyulási esélyeket
b., a CVB is előidézhet depressziót
– Alacsony társadalmi státus:
a., fejlett országokban: alacsony iskolázottság és SES (halmozódó rizikófaktorok)
b., fejlődő országok: magasabb iskolázottság és SES
Cardiovasculáris prevenció
Primordiális: Társadalmi, jogi és egyéb (nonmedikális) beavatkozás, a kockázati tényezők ellen (pl. gazdasági helyzet javulása, dohányzás jogi szabályozása)
Primer: A CVB kialakulásának megelőzése a rizikófaktorok kontrollja révén (dohányzás visszaszorítása, fizikai aktivitás, táplálkozás, stresszmenedzsment, életmódreform, egészségtudatosság; paraméterek ellenőrzése pl. RR, koleszterin, vérlipidek, glucose)
Szekunder: A tünetekkel rendelkezők kiszűrése és terápiája, egyéni rizikóprofil meghatározás
Tercier: Cardiovasculáris rehabilitáció, újbóli események megelőzése (5-7-szeres kockázat)
Egyéni szintű stratégiák (magas rizikójú csoportba tartozók): életmódprogram
Populációszintű: Nyugati életstílus
Példák CV prevenciós programokra: Framingham Heart Study; Észak-Karélia Projekt, Finnország;
Daganatos megbetegedések epidemiológiája
Magyarországon 1999-ben indult a Nemzeti Rákregiszter (NRR) az Országos Onkológiai Intézet fennhatósága alatt;
Feladata a különböző rosszindulatú daganatok előfordulási gyakoriságának meghatározása.
A WHO előrejelzése szerint a daganatos incidencia 2020-ra akár a 15 milliót is elérheti, ha életmódunk nem változik.
A rosszindulatú daganatok okozta halálozás haláloki súlya a legjelentősebb a korai halálozásban, az összhalálozásban a második helyet foglalja el.
Az incidencia alapján leggyakoribb a tüdőrák, ezt követi a gyomor és belek rosszindulatú daganata.
A daganatos megbetegedések olyan genetikai betegségeknek tekinthetők, amelyek az arra fogékony egyének szervezetében karcinogén környezeti tényezők (expozíciók) hatására alakulnak ki. Daganattípusonként ezek az expozíciók változó fontossággal szerepelhetnek, az életmódból fakadó hatások súlya az etiológiai tényezők között azonban kiemelkedő.
A légcső, hörgő és tüdő daganatok vezető szerepet játszanak a haláloki csoporton belül. A különböző dohányzási módok és bizonyos daganatok között már régebben szoros összefüggést mutattak ki. A dohányzás és a tüdődaganatok között, egyes vizsgálatok 20-30-szoros relatív rizikót figyeltek meg a dohányzókban a nemdohányzókhoz képest. Szerepet játszik még a gégerák, a szájüregrákok, a nyelőcsőrák mellett a hólyagrák, veserák és még a rectum tumorok kialakulásában is. A bucca-, garat-, gége- és hypopharynxrákoknál az alkohol és a dohányzás szinergizmusával is számolnunk kell. A passzív dohányosok rizikója szintén meghaladja a nemdohányosokét.
Az erős alkoholfogyasztás és a függőség következményei összetettek: egészségügyi, szociális és kriminális megközelítésben is jelentős változások láthatóak. (egészségkárosodásból adódó kezelés költsége+ezek ellátására visszavezethető gazdasági terhek) Az alkoholfogyasztás hatásai összetettek. A mérsékelt (jellemzően bizonyos vörösbor fajták) alkoholfogyasztás kardiovaszkuláris rizikót csökkentő hatással is bírhat.
Az alkohol nagyobb mennyiségű fogyasztása, elsősorban tömény italok formájában a primer májdaganatok kialakulását segíti elő. Egyes italok magas csersavtartalma önmagában is daganatkeltő lehet. A dohányzással és a táplálkozással szinergizmusban szerepe van a gyomor-bélrendszer daganataiban is. A nyelőcső tumorainál mint krónikus inger hat, hasonlóan a garat-, szájnyálkahártya-tumorokhoz, főleg dohányzással együtt. Mindazonáltal az alkoholisták gyakran szenvednek táplálkozási hiánybetegségekben amelyek az immunrendszer deprimálásán keresztül fokozhatják a daganatokkal szembeni esendőséget.
Az ionizáló sugárzások – foglalkozási daganatok, illetve nukleáris katasztrófák túlélői között jelentkeznek. Japánban, a hiroshimai támadást túlélők között 50-100-szorosra emelkedett a leukémiák incidenciája, míg a csernobili katasztrófát túlélők között magasabb pajzsmirigyrák előfordulást találtak.
A bőrrákok kialakulásában van kulcsfontosságaa az UV-sugárzásnak. A nagyon rossz prognózisú, gyorsan metasztatizáló melanoma malignum egyre fiatalabb korosztályt érint, kialakulásában a nagy dózisú UV-B sugárzásnak és a gyermekkori leégéseknek tulajdonítanak nagy jelentőséget. Az UV-sugárzás jelentőségét fokozza, hogy a környezetszennyezés következtében az ózonpajzs – mely az UV-sugárzás jelentős részét (80%) kiszűrné – elvékonyodik.
Egyes becslések szerint a fejlődő országok daganatainak kb. 23%-a fertőzéses eredetű: ide tartoznak a hepatitis–B és C vírus okozta májrák, a humán papillomavírusok (HPV) okozta méhnyak– és ano-genitális rák és a Helicobacter pylori által előidézett gyomorrák, vagy a HIV-fertőzés onkogén hatása a jól ismert Kaposi-szarkóma, emellett non-Hodgkin-lymphmát is okozhat.
Már 1940-ben megfigyelték, hogy az obesitas és egyes daganat típusok megjelenése között összefüggés van. A legelső vizsgálatok elsősorban a túlzott energiabevitel, a zsírdús és a fehérjedús táplálkozás kártékony hatását támasztotta alá emlő-, méh-, vastagbél-, prosztata és epehólyagrákok esetében. Kísérletekben bizonyították a kalóriaszegény táplálkozás önmagában tumorfrekvencia-csökkentő hatását, kémiai karcinogénekkel előidézett és spontán daganatok esetén is. A fizikai aktivitás önmagában is protektív, pl. emlőrákok és vastagbél tumorok esetén. Az energiabevitel mellett a táplálék minőségi összetevői a daganatok kialakulása szempontjából sem elhanyagolhatóak. Elsőként az emlőkarcinóma előfordulása és a fokozott zsírfogyasztás között találtak összefüggést. Emellett a zsírdús táplálkozás bizonyítottan növeli a prosztatarák, a vastag- és végbélrák kockázatát is. Egyértelműen védő hatásúak azonban az omega-3 zsírsavak mind állatkísérletek, mind humán epidemiológiai tanulmányok alapján.
Az étkezési rostoknak a vastagbélrák megelőzésében van szerepük, ugyanis felületükön megkötik a káros anyagokat, és zsíros étkezést követően csökkentik a toxikus epesavak koncentrációját.
Egyes vitaminok daganat-megelőző hatással is bírnak. Ilyen a C, E, D vitaminok.
Ásványi anyagok közül a jód.
A természetes szennyezők közül a daganatképződés szempontjából legnagyobb jelentőséget az aflatoxinnak tulajdonítanak. Szoros korrelációt találtak a primer májrákokkal.
Az adalékanyagok közül az egyik leggyakrabban előforduló a konyhasó. A túlzott sózás valószínűleg fokozza a gyomorrák előfordulását, a sózott hal pedig bizonyítottan növeli a garatrák kockázatát.
A táplálék összetétele mellett nagy a jelentősége az ételkészítés módjának is. Grillezés, sütés, szabadtűzi égetés, füstölés során policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) keletkeznek, amelyek köztudottan rákkeltők.
Ezen tumorféleség kialakulásánál kiemelt szerepe van a táplálkozásnak, fő rizikófaktorok a fokozott energiabevitel, a túlzott zsírfogyasztás, a telített zsírsavak túlsúlya, kevés élelmi rost, zöldség és gyümölcs fogyasztása. A húsos-zsíros táplálkozás növeli a másodlagos epesavak mennyiségét, ami kockázati tényezőt jelent. A túlzott fehérjefogyasztás növeli a passzázsidőt és a baktériumflóra kedvezőtlenül megváltozik (csökken az epesavakat bontó baktériumok száma).
Multiszektoriálisan befolyásoló-megváltoztatható tényezők a daganatos betegségek visszaszorítására:
• A betegségek előfordulási gyakoriságának csökkentése függ az elsődleges megelőzés hatékonyságáról, mely csak a multiszektoriális együttműködéssel lehet eredményes. Egyaránt fontos az egészséges környezet megteremtése, az egészséges életmód, a munkahelyi daganatkeltőkkel szembeni küzdelem.
• A másodlagos megelőzés sikere a szervezett szűrőrendszerek működtetésének függvénye.
• A harmadlagos megelőzés fejlesztése szintén szükséges, pl. onkológiai központok, diagnosztika, komplex gyógykezelés, és rehabilitáció.
Diabetes mellitus járványtana
A diabetes mellitus (DM) az anyagcsere megbetegedések közé tartozik.
Két formája különíthető el:
| 1-es típus (Inzulindependens vagy Juvenilis DM; IDDM) | 2-es típus (Senior vagy nem inzulindependens DM; NIDDM) | |
| Epidemiologia | Rendszerint sovány, fiatal, többnyire európai | Többnyire idősebb, túlsúlyos, minden rassznál megtalálható, világjárvány |
| Genetikai vonatkozások | Nem jellemző az öröklődés | Genetikailag meghatározott, a hajlam öröklődik |
| Patologia | Többnyire autoimmun eredetű | Nem autoimmun, életmódhoz kötött az esetek 90%-ban |
| Klinikum | Inzulintermelés hiánya, mindig inzulint igényel | Inzulin rezisztencia, részben inzulin szekréciós zavar |
Az EU15 tagállamaiban csökken a DM okozta halálozás, Mo.-on a ffiaknál 2000-ben kétszerese volt mint az EU, nőknél pedig meghaladta a kétszeresét az EU átlagnál.
A DM okozta morbiditás alakulásáról tájékoztat a:
- HMAP (Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program)
- GYÓGYINFÓK (OEP hivatalos oldala)
Ezek az oldalak mind a fekvőbeteg, mind a járóbetegellátás irányából szereznek információt.
A DM prevalanciája erős korfüggést mutat.
A DM igen gyakran nem önmagában vezet súlyos egyéni és társadalmi terhekhez (rokkantság, korai halálozás) hanem általában a betegség okozta (jórészt szív- és érrendszeri) szövődmények révén.
Kockázati tényezők
Genetikai fogákonyság – a cukorbetegségre való hajlam genetikailag meghatározott. (familiáris halmozódás, ikerkutatások), ilyen esetben az átlagosan magasabb prevalenciáról számolnak be. Az I. típusú autoimmun eredetű diabatesnél is kimutatható volt a szöveti antigenitásért felelős gén érintettsége.
Elhízás (obesitás)
A DM és az obesitás közötti összefüggés általánosan elfogadott, hiszen a II. típusú diabetes és az elhízás nembeli és geográfiai eloszlása jellegzetes átfedést mutat. Hasonlóan a CV betegségekhez, diabetesre is az ún. centrális típusú (android) elhízás hajlamosít. A cukorbetegek többsége (~80%-a) BMI-értéke alapján túlsúlyos, illetve elhízott kategóriába tartozik, míg a normális BMI-értékű felnőtt populációban a cukorbetegség gyakorisága 1% alatt van, addig a túlsúlyosak körében ez az arány akár 4-5% is lehet.
Metabolikus szindróma
Az obesitás gyakoriságának növekedése járványszerű méreteket öltött a legtöbb fejlett országban –így hazánkban is. Az OLEF 2003 adatai szerint a nők 29%-a, míg a ffiak 38%-a túlsúlyos (BMI 25-29,9 kg/m2) és minden ötödik felnőtt elhízottnak (BMI≥ 30 kg/m2)
Reaven ismertette a metabolikus szindróma koncepcióját, ahol felfedezte a 1hypertensió (≥130/85 Hgmm), 2centrális obesitás (csípőkörfogat nőknél≥88cm), 3dyslipidaemia (triglicerid≥1,7 mmol/l, csökkent HDL koleszterin), 4hyperinsulinaemia (emelkedett éhomi vércukor≥6,1 mmol/l), és a 5csökkent glükóztolerancia (étkezés után 2 órával mért vércukor 11mmol/l) közötti kapcsolatrendszert. Ha az ötből három komponens jelen van, akkor a kórkép kimondható.
Szociális státusz
Olyan közösségekben, amelyekben rövid idő alatt jelentős gazdasági fejlődésen mentek keresztül, a II. típusú diabetes incidenciájának és prevalanciájának gyors és jelentős növekedése volt észlelhető. A csökkent fizikai aktivitás és a diabetes társulása ugyancsak megfigyelhető-
Prevenciós lehetőségek
Primer: obesitas, mint kockázati tényező kialakulásának megakadályozása, ill. a diabetes-hajlammal összefüggésbe hozható vírusfertőzések kivédésére irányulhat.
Secunder: korai felismerés, a diabetes súlyos szövődményeinek megelőzése szempontjából. (ketoacidózis, macula degeneráció, diabeteses nephropathia, diabeteses láb stb.) kezelés (oralis antibiabeticum, szükség esetén insulin), nemcsak diabetest, de a metabolikus szindróma tüneteit is, diéta,
Tercier: A cukorbeteg gondozása, szövődmény csökkentése.
Osteoporosis
Epidemiológiai helyzet: legfontosabb szövődménye a csonttörés, és a hozzá kapcsolódó halálesetek jó része csípőtáji törésekből származik (combnyaktörés). A költségvetésnek komoly gondot jelent. A Magyar Osteoporosis Hálózat működése (Nemzeti Osteoporosis Program) világszerte elismert és példaként ajánlják, mégis a rendelkezésre álló adatok szerint épp az idős, combnyaktörést szenvedett betegek esetében derül ki, hogy korábban nem részesültek osteoporosisellenes kezelésben, legtöbbjük pedig nem is tud betegségéről.
Kockázati tényezők:
A hormonháztartás változása: Mind a nőknél, mind a férfiaknál a kor előrehaladtával a csontozat súlyának csökkenése egyértelműen megfigyelhető, de a legdrasztikusabban a változás a nők esetében a menopauzát követő években következik be.
A betegség lényege: az ösztrogéntermelés csökkenése áll a csontsúlycsökkenés (csontsűrűségcsökkenés) hátterében. Az osteoclastok aktiválódnak.
Csökkent kalciumfelvétel: különösen fontos gyermek és serdülőkorban a táplálékkal felvett kalcium, és D-vitamin felvétel.
Fizikai inaktivitás: fokozza az osteoporosis hajlamot. Általánosan elfogadott, hogy gyermek- és serdülőkorban a megfelelő fizikai aktivitás a csontfejlődés szempontjából kritikus.
Dohányzás: növeli az osteoporosissal szembeni veszélyeztetettséget azáltal, hogy csökkenti az ösztrogénszintet, valamint fokozza a Ca kiürülésést. (helyette Cd épül be)
Prevenció:
Primer: megfelelő táplálkozás, dohányzás mellőzése, fizikai aktivitás,
Secunder: csontdenzitometriás szűrővizsgálat (DEXA vagy DXA) szükség esetén az ösztrogénpótlás mérleglése, gyógyszeres kezelés, balesetmegelőzés,
Tercier: Izomerő gyakorlatok, mozgáskoordináció javítása, látási és hallási problémák megoldása.
Légúti nem fertőző betegségek járványtana,
Az ide tartozó betegségek – több mint fele – miatt a korai halálozást elkerülhetőnek tekintik.
Ide sorolt betegségek: COPD
, emphysema pulmonum, asthma bronchiale, allergiás rhinitis
A tényleges incidenciáról és prevalenciáról nem állnak rendelkezésre adatok, de a szakgondozói (tüdőgondozó) ellátás igénybevételének időbeni alakulása a morbiditás erőteljes növekedését jelzi.
Kockázati tényezők:
Genetikai fogékonyság: A genetikai tényezők szerepe jelentős, (pl: Cystás fibrózis- autosomálisan recessíven öröklődő- ezt praenatalis időszakban szűrik) asztmánál familiáris halmozódást figyeltek meg + KÖRNYEZET
Levegőszennyezettség: Természetes (pl.: pollenek) és mesterséges (pl: közlekedésből, munkahelyi) légszennyezést okozó tényezők szerepe nagy.
1 Krónikus obstruktív légúti betegségnek (COPD) az alsó légutak (vagyis a tüdőn belüli légutak) tartós beszűkülésével járó betegségeket nevezzük. A COPD három, egymásba átalakulni képes kórképe a krónikus (idült) obstruktív (elzáródásos) bronchitisz illetve bronchiolitisz (hörgő- illetve hörgőcskegyulladás), az emfizéma (tüdőtágulás) és a tüdőaszthma. A COPD alsó légúti szűkületet képez, vagyis elsősorban a kilélegzést nehezíti. A nehezített kilégzés miatt levegő reked bent a tüdőben, ami az évek során tüdőtágulást hoz létre, illetve súlyosbítja a meglévőt.
Asztmánál pszichoszomatikus eredet+ KÖRNYEZET ilyen pl: kén-dioxid, nitrogén-dioxid, pollen-koncentráció pl: parlagfű
Dohányzás: COPD-nál egyértelmű 80-90%-a dohányzik a fennmaradó 10-20% munkahelyi expozíció
Prevenció:
Primer: dohányzásellenes kampányok és szabályok, munkavédelmi szabályok, ÁNTSZ pollenjelentés, CF (cisztás fibrózis) prenatalis szűrés, családtervezés, védőeszközök biztosítása
Secunder: tüdőszűrés, foglalkozásegészségügyi vizsgálatok
Tercier: a betegség progressziójának megakadályozása, (szakorvosi ellátás, tüdőszűrés, gyógyszeres támogatás)
Mentális betegségek- és Viselkedészavarok epidemiológiája
Igen heterogén kórkép, a WHO szerint a lakosság 25%-át érinti az élete során.
A leggyakoribb megbetegedések e csoporton belül: depresszió, skizofrénia, Alzheimer-kór.
Erre a betegségcsoportra jellemző, hogy a betegségterhen túl diszkrimináció (stigmatizálás) éri a betegeket, ezért a rejtett morbiditás értéke magasabb, mint bármely más betegcsoport esetében, egyes becslések szerint a tényleges prevalencia ennek kb. hússzorosa.
Epidemiológiai helyzet: A ~ nem tartoznak a gyakori halálokok közé, de a 65 évnél fiatalabb magyar lakosság e betegségcsoport által okozott halálozása az elmúlt évtizedekben nemcsak magasabb volt az EU15-átlagnál, de az 1980-as években és az 1990-es évek első felében drasztikusan emelkedett is. Emelkedett az alkohol okozta mentális és viselkedészavar, mely 1994-ben tetőzött.
Kockázati tényezők:
Genetikai fogékonyság: Jelentős familiáris halmozódást mutatnak.
Nem: Az ~ prevalenciája nőknél 2x gyakoribb, különösen az alacsony társadalmi osztályokban, gyermekkorban azonban a fiúk a sérülékenyebbek, az arány serdülőkorban fordul meg.
Családi státusz: terhelt családi anamnézis jellemző, magányosság jellemzi őket (ok vagy következmény?) hiányzik a társas támogatás, keresztmetszeti vizsgálatokban azt találták, hogy a házasságban élő asszonyok depressziója jellemzően súlyosabb, mint a házasságon kívül élő nőké. A férfiak esetében ennek ellenkezőjét tapasztalták, vagyis a házasságban élő férfiak esetében a depresszió ritkább ill. tünetszegényebb.
Szociális helyzet: a társadalmi depriváció által súlyosan érintett társadalmi osztályok sajátja a ~.
Pszichés trauma: Eriksoni fejlődési krízis, akcidentális krízis, post traumás shock,
Fejsérülések: háborús veteránok, ökölvívók hajlamosabbak Alzheimer-kórra, de nagyobb gyakoriságot mutat a schizophrenia is
Foglalkozási expozíció: hallucináció, emlékezetzavar gyakoribb ólom, higany, szerves oldósszerrel dolgozóknál, munkahelyi stressz
Prevenció:
Primer: rizikócsoportoknál – gyermek- és ifjúságvédelemben, bizonyos foglalkozásoknál, időseknél
Secunder: szűrőprogramok, alkohol, drog,
Harmadlagos: suicid prevenció
Kutatási adatbázisok
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed
http://care.diabetesjournals.org
http://europa.eu/legislation_summaries/public_health/health_determinants_environment/c11545_hu.htm